Szirmabesenyői Görög Katolikus Egyházközség

A szirmabesenyőiek az idei majálisukat szokás szerin május első szombatján rendezték meg. A napot 46 fő /kb. a fele gyermek/ részvételével, bicikli túrával kezdtük. Úti célunk Boldva Árpád-kori rotundájának (ma már csak az alapjának) és apátsági templomának a megtekintése volt. Boldva mentét a honfoglalás után a kabar magyarok lakták, akiknek jelentős része már elkötelezett keleti keresztényként érkezett az országba

    A rotunda átmérője tekintélyes, 12 m. Védőszentje Antióchiai Szent Margit. Egy időben épülhetett a kolostorral (1175-80), vagy inkább korábban. Valószínűleg az itteni kolostorban másolták a Pray-kódexet, amelyben megőrződött a Halotti Beszéd, elsőrangú magyar nyelvemlékünk, amely a görög szertartású papi és szerzetesi temetés csendes imáinak összeollózott szövege. A végén lévő könyörgés pedig a parasztáz ekténiájából készült. Tehát az itteni kolostor, vagy baziliták és bencések által vegyesen lakott, vagy a bazilitáktól 1210 körül a bencések által átvett kolostor lehetett. A Pray-kódexben („Sacramentarium Bolvense”) őrződött meg a rotunda emléke is: a húsvéti szertartásnál előírták, hogy „a körmenet a templom oltárától indul és a „Cum rex gloriae” antifonát énekelve vonul a Szent Margit kápolnához.” (Véleményem szerint a „rex gloriae” antifóna az Előszenteltek Liturgiájából a Nagybemenet énekét takarja: „Most az égi erők láthatatlanul velünk szolgálnak, mert a dicsőség király vonul be. Ím, a szentelt titkos áldozat, angyaloktól körülvétetik. Élő hittel s szeretettel közeledjünk, hogy az örök élet részesei legyünk. Alleluja, alleluja, alleluja!”)

    Hazafelé a sajóecsegi rk. templomban, elvégeztük a parakliszt. A szirmabesenyői templomtéren pedig már készen várt, az időközben elkészített nagyszerű ebéd: gulyásleves, és sokféle finom (kőttes) sütemény. Ebéd után a gyerekek „teljesítményét” jégkrémmel jutalmaztuk. Maradt még erő a játékra, labdázásra. A felnőttek pedig az árnyas fák alatt, jó hangulatú társalgást folytattak. Többek között megbeszéltük, hogy hála Istennek, milyen ragyogó időnk volt az idén a kerékpározáshoz, és sajnálhatja, aki nem vett részt rajta. A rendezvény du. 4 óra körül az asztalok, a sátor elbontásával és helyére pakolásával zárult, amiből „kicsik, nagyok” egyaránt kivették a részüket.

A képeket ide kattintva tekintheti meg

2016-ban is fergetegesre sikerült szirmabesenyői egyházközségünk jótékonysági farsangi bálja. János atya a köszöntőjében két kívánságát emelte ki:  "Legyen az idei bálunk jótékonysági-, és ugyanakkor jó hangulatú farsangi bál. A jótékonysági jelleget azért hangsúlyozom, mert egyházközségünknek még öt éven át tartó harci feladata az évi 500 000. ft-os adósság rendezése a püspökség felé. Nem akarunk úgy járni, mint az egyszeri vállalkozó, aki elment az adóhivatalba, s kérte, hogy segítsenek neki kitölteni az adóbevallást. Az ügyintéző hosszasan számolt, majd közölte:

- Kettő és fél millió lesz az adója.
- Nem lehetne inkább 3 millió? – kérdezi.
- Nahát! – lepődik meg az ügyintéző. – Ilyen ügyfelünk még nem volt, aki kevesellte az adóját.            Mire a vállalkozó:
- Nem mindegy, hogy mennyit nem tudok visszafizetni?

Természetesen mi eddig is fizettünk, és ezután is vissza akarjuk fizetni a még hátra lévő kettő és félmilliót. Másrészt azt is szeretnénk, ha az idei farsangi bálunk is jó hangulatúra sikeredne. Ez pedig elsősorban rajtunk múlik. A hatéves unokámnak, a kis Emesének egy hete volt a szülinapja. Telefonon kerestük, az „Éljen sokát” szerettük volna elénekelni neki. Azonban Emese éppen nem volt telefonközelben. Kisvártatva az édesanyja hívta feleségemet, hogy itt van Emese. A nejem felköszöntötte és megjegyezte: - Szerettünk volna neked énekelni is, de most éppen nincs itt nagyapád. – Mire Emese: - Nem baj nagyi, ha megengeded, akkor én énekelek, és már fújta is:
- „Ma van a szülinapom-pom. A hatodik szülinapom-pom.” – Ilyenek a gyerekek. Lehet tanulni tőlük. Emese nem várt másokra. Maga indította el az ünneplést. Kisebb hiányosság, - hogy a nagyszülők kórusa nincs kéznél - nem foszthatta meg az örömtől, az ünnepléstől. Ugyanígy tegyünk mi is, mai bálozók. Akarjuk magunkat jól érezni. Ne a hiányosságokat vegyük észre, az úgyis akad mindig. Tegyük meg, ami tőlünk telik, és akkor jó hangulatú, sikeres lesz a farsangunk.”

A 113 vendég közül 23 volta gyermek, akiket az idén is grátisz láttunk vendégül. Hajnal 3 óráig roptuk a táncot, illetve pihenésként énekeltük a közbe iktatott magyar nóta csokrokat. Volt: gyermekköszöntő, profik által előadott nyitótánc, énekesek sláger betétje és tombola. Összességében sikeres és eredményes volt az idei farsangunk is.

            A szervezők

A fényképeket ide kattintva tekintheti meg.

Május 8-án a szirmabesenyői és a debrecen-csapókerti egyházközség szervezésében 55 zarándoktársunk részvételével, Dr. Szarka Gergely parókus vezetésével Rómába indultunk, hogy az „örök város” nevezetességeinek megtekintésén túl elsősorban Szent Péter és Pál apostolfejedelmek sírjainál imádkozzunk.

Útban Róma felé rövid időre megálltunk Ravennában, ahol megtekintettük a bizánci korból származó fenséges mozaikokata a Sant Apollináre Nouvo bazilikában, és a világ egyik legszebb templomaként bemutatott San Vitale bazilikát.

Zarándoklatunk imádságos fénypontjaként vasárnap a Szent Péter bazilika altemplomának magyar kápolnájában végezhettük a Szent Liturgiát. Egyik zarándoktársunk találó megjegyzése szerint csak ezért megérte volna 48 órát buszon zötykölődni.

Ezután hozzáláttunk az ókori Róma emlékeinek megismeréséhez. Aki az előzetesen többször aláhúzott jó tanács ellenére is inkább csinos, mint kényelmes cipőben képzelte el a római városnézést, az a nap végére a szubjektív fáradság skálán a kellemes tartományt sokszorosan képes volt meghaladni. De még a legkimerültebb zarándok szerint is nagyobb volt szemünk és lelkünk megterhelése, amelyeket a rengeteg szépség befogadása és feldolgozása vett mérhetetlenül – ezen esetben viszont egyértelműen kellemes értelemben – igénybe. (A cikk a bővebben gombra kattintva folytatódik)

(A képek megtekintéséhez kattintson ide.)

2015. május 17-én az egyházközségben nagy ünnepet tartottunk. Ekkor járultak első áldozáshoz az erre felkészült hittanosok. Egyházközségünk teljes jogú tagjai lettek, most már a bűnbánat szentsége (gyónás) és az ehhez tartozó oltári szentség (Eukarisztia) magukhoz vétele lelki érésüket segíti. A bűnbánattartás, feloldozás után magát Jézus Krisztus testét vehetik magukhoz, mely lelki életünk forrása.

Képekért kattintson ide.

2015 Karácsonyán Szenteste a felnőttek adtak elő betlehemest, melyet a hívek örömmel néztek meg. Ezután kezdődött az ünnepi szertartás. Karácsony első napján a Szent Liturgia után karácsonyi verset hallgathattunk meg.

A fotókat ide kattintva tekintheti meg.

Karácsony estéjén és első napján élő közvetítés lesz a szertartásokról a Youtube-on keresztül.

Időpontok:

• december 24. 21:00 (pásztorjáték, Szent Liturgia)
• december 25. 10:00 (Ünnepi Szent Liturgia)

A következő linkre kattintva tekintheti meg az adást: http://www.youtube.com/user/collyszb/live

A videó később (két-három nap múlva) a Youtube-on megtekinthető. A közvetítést Kollár Gábor szervezi.

Idén Szent Miklós ünnepe vasárnapra esett. A kis hittanosokat az egyházközség hitoktatója már hetekkel ezelőtt elkezdte egy előadással felkészíteni az ünnepre, melyet a Szent Liturgia után mutattak be a hívőknek.

A diákok Miklós püspök egy csodáját mesélték el. Bemutatták, milyen jószívűen viselkedett Myra (Müra) városának püspöke a rábízott hívekkel az ínség idején. Hogyan tett tanúságot, Isten igaz szeretetétől vezérelve. Az előadás végén minden gyerek kapott mikulás csomagot, így emlékezett meg az egyházközség Miklós püspök ajándékozó szeretetéről.

A képeket ide kattintva tekintheti meg.

Augusztus 9-én Urunk színveváltozása ünnepének búcsúját tartottuk a szirmabesenyői görögkatolikus egyházközségben. Az ünnepen szép számmal vettek részt az egyházközség tagjai, valamint a vendégek. Az ünnepi szónok Jármi Zoltán parókus atya volt.

A képeket ide kattintva tekintheti meg.

A szirmabesenyői görögkatolikusok 51 fővel, június utolsó hétvégéjén Debrecen kedvelt kirándulóhelyén, Debrecen-Halápon, a hármashegyaljai erdei iskola épületeiben, és a mellette fekvő szabadtéri színpadot körül ölelő hatalmas tisztáson táboroztunk.  Pénteken reggel 8 órakor indult az autóbuszunk Tiszaújváros érintésével (ahol a csodálatos gk. templomot látogattuk meg) a hajdúnánási termálfürdőbe. A hideg és borús idő ellenére a meleg vizű strandnak köszönhetően kellemesen indult a hosszú hétvége. A Halápi iskolához érkezve már a nap is kisütött, s a kirándulásunk további két napján ragyogó, meleg idő szegődött mellénk. A pénteki vacsora után éjszakai túra keretében a hármashegyi kilátóhoz látogatunk el. A foszforeszkáló karkötőkkel felszerelt gyerek sereg számára, sokat emlegetett eseményként őrződik meg a túra. Másnap, szombaton a Debrecen-csapókerti Görögkatolikus Egyházközség által szervezett családi-napon vettünk részt.

Az egyházközségek híveit a találkozási, ismerkedési lehetőségen túl színes programok szórakoztatták, amelyek között mindenki kedvére válogathatott.  A fiúk sokasága szájtátva figyelte a rendőrkutyás bemutatót, a legkisebbek a Duó Trió gólyalábas előadásának örültek, de voltak, akik lovagolni, „ugrálóvárazni”, fogatozni, íjászkodni, vagy éppen horgászni akartak. A főzőverseny végül döntetlennel zárult, minden bogrács első minősítést kapott a fogyasztóktól. Volt olyan, ami még el sem készült már el is fogyott. (A cikk folytatódik a bővebben gombra kattintva)

(A képeket ide kattintva nézheti meg)

Ezen az évben is a gyermekek várták, hogy eljöjjön a Mikulás a szirmabesenyői görögkatolius templomba is. Elő is készültek egy Mikulás napi előadással. Várakozásuk nem volt hiába való, hiszen a szereplésük végén megérkezett Szent Miklós emlékét felidézve a Mikulás, akiktől a gyerekek ajándékokat kaptak.

A felnőttek nagyon örültek a gyermekek előadásának, és szívüket melengette az őszinte lelkes gyermekek sora.

Fényképeket ide kattintva tekinthet meg

Ezen a jeles napon gondolom, mindnyájunk mosollyal ébredt. Szirmabesenyőből Szerencsre indult a buszunk, mely szinte tele volt lelkes utasokkal. Érkezéskor a szerencsi Rákóczi-vár képe tárult elénk. A csapat beözönlött egy előadóterembe, ahol dr. Orosz Atanáz püspök atya prédikált és közösen imádkoztunk a családokért. 

Ezután táncos előadás következett.
Egy bohóc, és egy „bohócnő” szórakoztatta a kisebb korosztályt – én ekkor elhagytam a termet és körülnéztem a környéken. Egy kisebbfajta csokoládé-múzeumban a híres Szerencsi csoki történetét ismertem meg. Visszatérésem után belefogtunk az ebédbe. Ugyanekkor rázendített az eső is!

Mire elfogyasztottuk étkünket, már a Tücsök zenekar muzsikája szűrődött ki a koncert-teremből. Ha még valaki ekkor sem fáradt ki a tánctól, akkor már soha…
A Ciráda zenekar tovább emelte a hangulatot. A gyerekek ugráló várban „tombolhatták ki” magukat.
Aztán az egyik percben a zene megszűnt. Nem is hallatszott többet…

Van, aki boldogan, van, aki csalódottan indult a buszhoz – mondván:

„-Ó…! Csak eddig tartott??”

Írta: Halmai Levente (14 éves)

            Szirmabesenyői egyházközségünk az idei nyár egy hétvégéjén a Mátrába kirándult 42 fő részvételével. A családos kirándulás mellett elsődleges célunk az volt, hogy a középkori görög szertartás Mátra-alján máig meglévő nyomait felkutassuk. Abaúj mellet, ugyanis elsősorban ezen a Heves megyéhez tartozó területen lett a honfoglalás után első birtokos az a főrangú, és kezdettől görög szertartású Aba nemzettség, amely hazánk harmadik királyát is adta.

            Pénteken reggel indultunk útnak. Autóbuszunk első állomáshelye Feldebrő volt, ahol Aba Sámuel 1043-ra felépült görög bazilikájának korhű makettjét, és a máig meglévő eredeti négykaréjos alapfalait és épségben megőrződött altemplomát, annak töredékesen megmaradt keleties festészetét (görög Krisztus fej, és Szent Demeter ábrázolás, stb.) tekintettük meg. Aba Sámuel 3. királyunk (1041-1043) egyébként Szent Istvánnak sógora volt, illetve legfőbb bizalmi embere, nádorispánja és hadvezére is. Képességeit jól mutatja, hogy kétszer is győzni tudott a németek felett.        

            Másodszorra Tarnaszentmárián álltunk meg. A falu épségben megmaradt ősi templomának a védőszentjéről, Egyiptomi Szent Máriáról kapta a nevét. A pici templom négyzetes hajójú, triconchás- (három félkörből álló) és emelt szentélyű. A görög liturgia előírásainak megfelelően épült. Külső falán látható az a fonatos kereszttel díszített kőlap, amit a szakemberek bizánci-kaukázusvidéki-, és honfoglalás kori hatásra vezetnek vissza. Hazánk egyik legrégebbi temploma. Mintája a Theophánú császárné (görög hercegnő) által építtetett qedlinburgi Szent Szervác székesegyház. Valószínű, hogy Géza fejedelem testvére, Mihály herceg építette, aki a qedlingburgi keresztény uralkodók találkozóján (972-ben) hazánkat képviselte. Pici altemplomszerű kriptájának aknasírjában pedig valószínűleg Mihály herceg bizánci (, vagy bolgár) származású felesége nyugszik.