Szirmabesenyői Görög Katolikus Egyházközség

A gyermekek számára az EFOP- 1.3.7-17-00029 „ Noé bárkájának” építése Szirmabesenyőn projekt keretén belül  rajzversenyt hirdettünk minden fórumon ( hittanórán, családcsoportban, plakáton és a szentmisén is).

Íme a plakát: A rajzok témája a „NE ÍTÉLKEZZ” volt. Összesen 20 alkotás érkezett be a kiírásra. A rajzokat a templomban állítottuk ki, ahol a Szentmise előtt és után három hétig megtekinthették az érdeklődők.

A rajzok segítségével megtudhattuk, hogy mit jelent a gyermekek számára az ítélkezés. Egyik rajzon, amely különdíjas lett, a gyermeknek a „Ne ítélkezz” témáról a - Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű-szólás jutott eszébe és ez jelent meg a rajzán is. A rajzokat háromtagú zsűri bírálta el előzetesen, parókus atya, a hitoktató és a projekt szakmai koordinátora. A tíz órai Szentmise után került sor az eredményhirdetésre. Harmadik helyet ért el Póka Molli. Második helyen Kollár Kázmér Huba végzett. Első helyre Petró Bendegúz rajza került. Különdíjban részesült Pizsik Vanda és Firtkó Dorina, de minden alkotás készítője jutalmat kapott, amit Dr Szarka János parókus atya és Virág Jánosné hitoktató adtak át a gyermekeknek. A gyermekek örömmel vették át az okleveleket és jutalmaknak. Ezen a programon minden gyermek részt vehetett, és rajzaikon keresztül fejezhették ki magukat arról, hogy nem szabad ítélkezni mások felett és ezzel reményeink szerint nőt az empátiára való képességük is. Az empátia tanulható és ez a program is hozzájárult, hogy ezt fejlesszük a gyermekekben. Köszönetünket fejezzük ki a szép rajzokért a gyermekeknek!

További képek ide kattintva elérhetőek.

2019-ben is megrendeztük a majálist, amit kerékpáros túrával kötöttünk egybe és egész napos programot biztosítottunk az azon résztvevőknek az EFOP projekt keretén belül. Reggel gyülekeztünk a parókia és templom előtti téren. Többen nem merték a kerékpáros túrát bevállalni, az időjárás miatt, és autókkal és menetrendszerű busszal indultak útnak. Az időjárás valóban borús volt és nem kecsegtetett majálishoz alkalmas ragyogó napfénnyel, mégis többen vállalkoztak családok is, hogy útnak indulnak a biciklis túrára. A Szirmabesenyőtől Sajóvámosig már szemetelt az eső, így nagyon jó ötlet volt, hogy az egyik kísérő autó utánfutóval jött, így aki nagyon elázott, vagy a kerékpárja lánca leesett, az beülhetett az utóba és a kerékpározókat követhette a programon. A sajóvámosi görögkatolikus templomhoz mire megérkeztünk már előkerültek az esőkabátok és kapusznik. A sajóvámosi görögkatolikus templomban fogadtak minket és közösen énekeltünk is. A templomból kiérve a csoport úgy döntött, hogy akik kerékpárral vannak, visszaindulnak Szirmabesenyőbe a templomba, azok, aki autóval, vagy busszal voltak, Sajópálfalára parakliszt végeztek és utána csatlakoztak csoporthoz. Szirmabesenyő felé, már esett az eső, de a kitartó kerékpárosok így is letekerték a távot. A finom ebédünk már elkészült, igaz nem kinn a szabadban, mint ahogyan ezt majálison szokás, de így is nagyon ízletes volt. A templomban terítettünk meg, és két turnusban étkeztünk. Ízletes volt a gulyásleves a pogácsa és a sütemények. Ebéd után Szarka atya a Liturgián mondott. Prédikációjában a napi evangéliumból indult ki: Jézus a csodálatos kenyérszaporítás csodája után, miután a nép királlyá akarta kikiáltani; elvonult a hegyre egyedül imádkozni. Ő nem akart a nép napi szükségleteinek, politikai elvárásainak, ideiglenes önző céljainak kiszolgálójává válni. Másnap, miután a vízen járva a tanítványok hajójával egyszerre partot ért Kafarnaumban. Itt mondja el híres eucharisztikus beszédét, melynek lényege: „Azért kerestetek mert ettetek a megszaporított kenyérből és jóllaktatok. De ne a veszendő eledelt keressétek, hanem azt, amely megmarad az örök életre. Az én testem valóban étel. Az én vérem valóban ital. Aki ebből eszik örökké él!” – Jézus nem az ideiglenes és rövid távú célokat akarja elsősorban szolgálni, hanem az új élet, az örök élet perspektíváját tárja tanítványai szeme elé. Az ideiglenes céljaink megvalósításában Mária, Jézus anyja a mi pártfogónk. Május egész hónapja Máriának, égi édesanyánknak a tiszteletére van szentelve. Bízzuk rövid távú szükségeinket, bajainkat az Ő pártfogásába, hogy szent Fia előtt legyen a közbenjárónk ezek teljesítésének kiesdésében. Az esős időjárás ellenére teljes volt a napunk, megvalósult a kerékpártúra is, az étkezést is meg tudtuk oldani, annak ellenére, hogy nem a szabadban történt, és a hitéletben is erősödtünk és felkészültünk a közelgő anyák napjára.

További képek ide kattintva elérhetőek.

Keresztény ember=közösségi ember előadás 2019/1
Az EFOP projektünk keretén belül került sor a Keresztény ember=közösségi ember előadássorozat első előadására 2019-ben, amelyre Dr. Szarka János Parókus Atya, Tószegi Istvánt kérte fel, hogy tartsa meg előadását templomunkban.
Tótszegi atya a férfiaknak szóló előadását az imádság minőségéről és mennyiségéről tartotta.
A böjt idején a lemondás és az imádság szinkronban van egymással. Ha csak a lemondást gyakorlom akkor még nem értem el az Istennel való kapcsolatnak azt a szintjét amire a léleknek szüksége van. ha csak az imádságot mormolom aszkézis nélkül akkor lehet hogy vallási fanatikussá válok, ám lényeget tévesztem szem elől.
Ebben az időszakban a keresztény ember test és a lélek egységére figyel. Saját imádságainkra. Egy személyes beszélgetés részeként döbbentem rá, hogy kell lennie egy napom alatt 4x 15 percnek amikor csak Istenre és magamra figyelek.
Egyházunk gyönyörű imádságait, zsoltárjait imádkozom. A nagyböjt idején a szerzetesek mind a 150 zsoltárt elimádkozzák hetente kétszer. ez lelki intenzitás sok lemondással és odafigyeléssel és rengeteg energiával jár. Tapasztalatból tudom, mert imádkozom. Majd találkoztam egy orosz kisfilmmel, ami egy idős sztarec figyelmeztetését helyezi elénk. A megfelelő mennyiség ne menjen a minőség romlására.
Ezen gondolat életünk sok területére érvényes, még az imádságra is. A legegyszerűbb emberi imádság:" Ti is hárman mi is hárman, könyörüljetek rajtunk!" hangzik el a történetben. S megtanít bennünket arra, hogy ha még a MI Atyánk kezdetű imádság sem lenne ismert szánunkra, akkor is képes az ember életét Istennel összekötni.

Szükséges életünket úgy élni, hogy a mindig minőségi legyen az imádságunk!

Keresztény ember=közösségi ember előadás 2019/2
A második előadást az EFOP projekt keretén belül Ősz Tibor tartotta meg, a Szirmabesenyői Görögkatolikus Templomban.
2019 nagyböjtjében és „kereszthódoló vasárnap” nyolcadában vagyunk.
Ősz Tibor atya első elmélkedését Jézus felszólítására építette: „Ha valaki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen engem” (Mk 8,34).
Mit is jelent Jézus követése?
Három dolgot: először is önmegtagadást. Jézus megtagadta, visszautasította a kísértéseket, nem engedett a kényelemnek, éjszakákat töltött imádságban. Követőitől is kérte, hogy tagadják meg „földies” kívánságaikat.
Másodjára kéri, hogy az őt követőt „vegye fel keresztjét”. Ő megy elől a keresztúton agyonkínozva, elcsigázottan.
Ha célba akarunk érni az üdvösségbe, a mi utunk is a keresztviselés, akár mindennapjainkban, különösen pedig nagyböjtben. Harmadszor a tényleges követéséről szól Jézus. Aki saját elgondolása után megy, el fogja veszíteni életét. Csak Jézussal, az örök értékek szerint lehetünk sikeresek az „Isten országába” vezető úton.

Keresztény ember=közösségi ember előadás 2019/3
A harmadik előadást Ősz Tibor tartotta meg az EFOP program keretén belül templomunkban.
Második elmélkedésében Tibor atya a keresztény megtérés közösségi jellegét emelte ki. Igaz, hogy a keresztény közösség tagjai egyenként a megtérés különböző lépcsőfokain állnak.
A szent 40 napban a közösségünk tagjai végzik a böjt és a testi önmegtagadás cselekedeteit, de ki-ki a saját adománya és mértéke szerint.
Fontos azonban, hogy a nekünk, keresztényeknek ne legyen öncélú, individuális a megtérésünk. Szolgálja az önmegtagadásunk az önuralomra törekvésünket, hogy általa a szeretet növekedjék ember és ember, valamint ember és Isten között.
Legyünk a szeretet jelei egymás és a világ számára. Ebben segítsenek minket a böjt, önmegtagadás és az aszketikus cselekedetek!

Keresztény ember=közösségi ember előadás 2019/4
Húsvét ünnepére a Miskolc- Búza téri káplán atya, Salai Szabolcs készítette fel egyházközségünk híveit, az EFOP projekt keretén belül.
Lázár szombatjának esti Liturgiáján a csodákról beszélt.
Csodák pedig vannak.
Egyik teológus társának az édesapjával történt csodás gyógyulást hozta fel példaként. A napi evangélium, Lázár feltámasztásának története a kitartó Istenre hagyatkozás fontosságára figyelmeztet.
A hűség megtermi gyümölcsét. Jézus nem segített azonnal. Próbára teszi Lázár testvéreinek a hitét. Máriát és Mártát 4 napig hagyja kétségek között gyötrődni. Akkor segít, amikor emberileg már nem is merünk remélni, mert negyednapos a halott, és már szaga van, de az Istennél semmi sem lehetetlen.
Jézus egyszerű hívó szavára Lázár életre kel. Így lesz megtapasztalható, hogy Jézus, Úr a halál felett is, amelynek hatalmát véglegesen majd saját feltámadásában töri meg.

Keresztény ember=közösségi ember előadás 2019/5
Az EFOP projekt keretén belül került sor Salai Szabolcs atya második előadására.
Virágvasárnapi prédikációjának központi gondolatát igen feltűnően szemléltette. Egy esernyőt nyitott ki. Tele volt festve szemekkel, melyek Isten szemét szimbolizálták.
Nem az a fontos, hogy az emberek mit gondolnak rólunk, hanem az, hogy Isten milyennek lát minket.
Jézust is az emberek Virágvasárnap királyként ünnepelték. 5 nap múlva pedig „Keresztre vele” kiáltással megtagadták és csúfot űztek belőle. Jézusnak az volt a fontos, hogy az Atya akaratát teljesítse mindhalálig.
Így váltott meg minket, és így adott példát nekünk, mai keresztényeknek is. A keresztény név ugyanis annyit jelent: krisztusi, vagyis Krisztuskövető, Krisztust utánzó. Ő a mi példánk életben, halálban és feltámadásban!

Érzékenyítő csoportfoglalkozás 2019/4
Az EFOP-1.3.7-17-2017, „Noé bárkájának” építése Szirmabesenyőn című projekt keretén belül valósult meg az érzékenyítő csoportfoglalkozás. Az első csoportban 15 fő, hátrányos helyzetű és ép-, illetve nem hátrányos helyzetű (többségi társadalomba) tartozó gyermek vett részt.
Az első közösségi program az ördög-angyal játék volt. A gyermekek önként jelentkezhettek a drámajáték szerepeire. Több szituációt játszottak végig és érveltek, mint ördögök és angyalok. Közben megismerhették az érvelés szabályait is. A döntőbíró szerepében lévő gyermek, pedig választhatott, hogy az adott helyzetben mit cselekedne és kire hallgatna, az ördögre vagy az angyalra.
Második játékunk a „Ki vagyok én?” Több képet mutattam híres, de a gyerek által nem ismert személyekről, akikről elmondták, hogy ki lehet ő. Hány éves, mi a foglalkozása, van-e családja, gyermeke, unokái, hol él stb. A gyerekek a képeken lévő emberekről csupán „ránézésre” ítéleteket alkottak. Megbeszéltük, hogy a kinézet alapján (és a kép háttere alapján) alkotott „sors” téves is lehet és nemcsak a ruházat és a kinézet alapján alkossunk véleményt egy emberről. A játék során megismerhettek egy 26 éves költőt, színházi rendezőt, orvost, focistát, egyetemi tanárt, színészt, szociális munkást és papot is.
Rövid szünet után figyelem játékot játszottunk. Gesztusjelek megértése, lefordítása és értelmezése volt a cél a játék során.
Majd az érzékszervekről és azok szerepeiről beszélgettünk. Párbeszédes gyakorlatban próbáltuk például egy vak emberrel a kapcsolatot felvenni és párbeszédet indítani. Útbaigazítottunk egy nem látó embert és Szirmabesenyőben helyeket határoztunk meg, úgy, hogy ő is odataláljon, anélkül, hogy pl. a sárga háznál balra magyarázatot is elemeztük. Nehéz látóként a nem látó ember helyzetébe képzelni magunkat és úgy magyarázni, hogy neki is fontos támpontokat adjunk az odataláláshoz.
Ezekkel a játékos feladatokkal próbáltuk a társadalmi érzékenyítést és szemléletformálást elérni a gyermekeknél. A programot érdekesnek találták, amit elmondtak a zárókörben és azt is, hogy mi tetszett nekik a legjobban a játékok közül. Ezzel zártuk be a csoportfoglalkozást.

Érzékenyítő csoportfoglalkozás 2019/5
A második érzékenyítő csoportfoglalkozáson összegyűlt gyerekeknek is tetszett az ördög-angyal szituációs játék.
Több szituációval is sikerült ebben a csoportban is eljátszani az érvelős drámajátékot.
Ebben a csoportban a figyelemjáték is sikeres volt. A gesztusok megértése és közvetítése is jól ment.
Rövid szünet után a gyerekek kérésére újra szituációs játékokat játszottunk. Az érvelés újra az angyalé és az ördögé volt.
Következő játékban élethelyzeteket próbálhattak ki a gyerekek, hogy nyitottabbá váljanak egymás felé, nőjön az empátiájuk, az odafordulás képessége és jól szocializálódjanak az ilyen helyzetekhez.
A képfelismerő, „Ki vagyok én játékot” is sikerült élvezetes gyakorlattá tenni, ebben a csoportban is.
Az érzékszervek hiánya játékból ebben a csoportban nem a látás, hanem a siketség volt a téma. Mutogatással kellett szituációt vagy mondatot megértetni a játékban résztvevőkkel.
A gyerekek a zárókörben elmondták, hogy szeretnének még ilyen foglalkozáson részt venni és az időhiányában nem játszott játékokat játszani és beszélgetni, elemezni őket.

További képek ide kattintva elérhetőek.

Az EFOP pályázati program keretében valósult meg a nemzeti kegyhelyeken történő lelki napjaink. Idén Mátraverebély-Szentkút volt a helyszíne az elmélkedésnek. 7.30-kor indult különjáratú autóbuszunk Szirmabesenyőből. 

Tíz óra tájban érkeztünk meg Gyöngyösre, az új görökatolikus kápolnához. Dr. Kaulics László atya bemutatja az Egyházközséget és Szentliturgián vettünk részt.
Majd ezután meglátogattuk a római katolikus plébánia templomban a „Könnyező Pócsi Istenszülő” ikonjának másolatát.
A csoport együtt ebédelt Mátraverebély-Szentkúti a zarándokházban.
Az ízletes ebéd után sem pihent a csoport, hanem a kegytemplom bemutatására került sor, körülbelül egy óra időtartamban.
Három órakor Dr. Kaulics László atya első előadására került sor.
Az első elmélkedését a gyöngyösi parókus atya önvallomással kezdte: „Jézus Krisztus az én életem és halálom titka!” Hangsúlyozta, hogy Kr. nem volt sem forradalmár, sem ideológus, hanem „az eljövendő Isten országát hirdette.” Isten minden ember üdvözülését szeretné. Irgalmas Istennek mutatja be Jézus a hegyi beszédben. Szolidáris ellenségszeretetről beszél. Szóba áll az utcanőkkel. Vámosok bűnösök barátja. Pozitív útmutatásai nem parancsok összegzése, un. muszáj kereszténység, hanem az Isten fiainak szabadságáról szól. Persze a betegeknek az orvosa, nem az egészségeseké. Megmutatja, hogy Isten szereti a világot. Mi is úgy tudjuk viszont szeretni Őt, ha embertársaink közül a legkisebbeket is szeretjük.

Öt órakor vecsernyeére és gyónásra volt lehetőségünk. Majd hat órakor közös imát követően került sor a vacsorára.
Az esti fórumon kérdéseket tehettek fel a résztvevők, amelyek a teljesség igénye nélkül a következők voltak:
A nagyböjti időszakhoz hozzátartozik-e, hogy ez öltözékünkben is látszódjon. Kell-e és van-e szerepe a „külsőségeknek” a böjt megélésében?
Az imaórák keretében a zsoltárokkal kapcsolatban (átokzsoltárok), kell-e nekünk ezeket a „nem igazán” keresztényi szellemű imádságokat mondani? Nem lehetne-e, valami valóban Isten-dicsőítést imádkozni helyette?
Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk kicsit kötetlenebb formában.

A második napon a közös reggeli után a Remetebarlangokat, és a Szent-László forrástkerestük fel. Ezután a Kegytemplomban Szentliturgián vettünk részt. Ebéd után lehetősége volt, a Kegytárgy boltban vásárlásra is. Majd három órakor kezdődött a második előadás.

Kaulics Atya második elmélkedése a gyónásra, a bűnbánatra készítette fel a lelkigyakorlatozókat. A bűnbánat szentsége a keresztény élet egyik forrása. Történelmi áttekintésben ismertette az őskeresztények és a katakombák korának nyilvános gyónását, majd a konstantini fordulat után kezdődik el a fülbegyónás a püspök, illetve a pap lelkivezetésével…
Öt órakor Parakliszra került sor. A vacsora közös elfogyasztása után, kiscsoportos megbeszéléseket tartottunk, a közös hitben gyökerező értékekről, ezek tudatosításának módjairól és a közös nemzeti-keresztény identitás kialakításának eszközeiről.
A harmadik napon a reggeli után került sor Kaulics atya utolsó előadására, amelybenmély értelmű elmélkedésében a keresztény ember „átistenülését” értelmezte a karácsonyi és a húsvéti ikonunk egybevetésével. Ti. a karácsonyi ikonon a jászol formája már a koporsó. Arra utal, hogy már karácsonykor belép a mi halandó testi világunkban a halhatatlanság, a halhatatlan második Isteni személy emberré levésével. Már karácsonykor elkezdődik az, ami nagypénteken számunkra is valóság lehet a titok, az ember életének része lesz a halhatatlanság. (Mert Krisztus meghalt emberként úgy, hogy mint a második isteni személy hatatlan!) Minden szentség felvétele bele olt Isten halhatatlan életébe minket, és növeli azt bennünk. Így kezdődik és növekszik bennünk az Isten országa, az üdvösség állapota!
Szentliturgia és az ebéd után indult a csoport Bélapátfalvára a Ciszterci Apátsághoz.
Ezután a csoport a Gesztenyés Kiállítóházat tekintette meg.
Négy óra körül érkeztünk Szilvásváradra, ahol kirándultunk a Szalajka völgyben. Majd fél hat körül érkeztünk Kazincbarcikára, ahol az új görögkatolikus templomot látogattuk meg.
Innen már Szirmabesenyőbe vezetett az utunk.

Összességében a programunkról elmondható, hogy az isteni gondviselés nagyszerű, napos és meleg idővel tette élményszerűvé a kirándulással egybekötött lelki napokat a szentkúti nemzeti kegyhelyünkön.

További képek ide kattintva elérhetőek.

1 BESZÁMOLÓ

Az EFOP-1.3.7-17-2017, „Noé bárkájának” építése Szirmabesenyőn című projekt keretén belül valósult meg 2019 évben is az érzékenyítő csoportfoglalkozás. Az első csoportban 17 fő, helyi általános iskolába járó tanuló vett részt.
A csoportfoglalkozásonelső játékos feladat az volt, hogy az érzelmeiket azonosítani és árnyalni tudják. Ehhez segítségül hívtam a gyerekek által interneten használt smiley figurákat is. 24 emojit aláírták oda egyénileg a gyermekek, hogy mit jelent, ha azt kapják, vagy küldik egymásnak.
Közösen azonosítottuk az emotikonokat. Fontos volt a résztvevő gyerekek megismerjék az alapérzelmeket. Nemes Ödön atya érzelemkatalógusát is használtuk a hangulatok árnyalásához. A gyerekek nagyon sokat használják a smileykat, de nem mindig ugyanazt az érzelmet jelentik számukra vagy nem.
A gyerekek megértették, hogy nem mindig azt értik a küldött hangulatjeleken a „vevők”, mint az „adó” szándéka volt. Megfogalmazták, hogyha pontosabban akarnak kifejezni valamit, akkor használni csak óvatosan lehet a hangulatjeleket.
Rövid szünet után 4 fős csapatokat alkottunk és sorsdöntőt játszottunk. Először egyénileg döntöttek a csoporttagok, majd egy közös döntést osztott meg velünk minden „csapatkapitány”. Nagy vita volt a kis csoportokban, hiszen csak 1 ember mellett lehetett „kiállnia” az egész csapatnak.
A legtöbb csapatszavazatot kapott ember csapattagjainak lehetősége volt a többi másra szavazott csoportot érveléssel meggyőzniük.
Az egyetlen szavazatot sem kapott emberek mellett mi érveltünk. Majd egymásnak ellentmondó állításokat tettünk, amihez a gyerekek gyűjtöttek érveket.
A tulajdonságok, érzelmek kiteljesedése egy mozgásos játékban teljesedett ki, ami nagyon tetszett a gyerekeknek.
Majd egy olasz mondát olvastam fel, a Zöld üvegről, ami a mások, megsegítéséről szól. A történet meghallgatása után elmondtam, hogy Olaszországban, genovai székesegyházban van egy zöld üveg, amelyről azt állítják, hogy azonos a mondában szereplő üveggel, amelyben valaha az életet adó elixír volt.
Ezt követően együtt gondolkodtunk a történetről. A következő kérdésekre válaszoltak a gyerekek a nagykörben:
• Mi az az életelixír? Miféle folyadék lehetett?
• Miért akarta a király az elixírt?
• Ki könyörgött a királynak az elixír egyetlen cseppjéért?
• Miért nem kapott belőle senki?
• Kinek tartogatta a király a kincsét? Hol tarthatta?
• Mi történt a zöld üvegben lévő folyadékkal?
• Miért érzett a király megbánást?
• Mi a történet tanulsága?
A foglalkozás céljavolt a gyermekek megismerjék érzelmeiket, azonosítani tudják őket, érvelni tudjanak emberek, embercsoportok mellett.

2 BESZÁMOLÓ

A második csoportfoglalkozásra a hetedik osztályból 20gyermek jött el. Célunk ezzel a foglalkozással is a társadalmi érzékenyítés és a szemléletformálás volt. A gyermekek motiváltak, nyitottak és kíváncsiak voltak ebben a csoportban is. A csoportfoglalkozás kezdetén acsoportvezető elmondta, hogy milyen időkeretben fog tartani a foglalkozás és mi lesz a program.
Az első gyakorlatot a smiley hangulatok felismerését egyénileg próbálták megoldani. Ónody Sarolta érzelemkatalógusát is segítségül hívtuk a megoldáshoz, hogy árnyalni tudják a 4 alapérzelmet minél jobban. A gyerekek megismerhették Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak című könyvéből is az érzelmeket, amelyek a szerint voltak csoportosítva, hogy egy szükségletünk teljesül vagy nem. A közös megoldások keresésénél a gyerekek rendkívül kreatívok voltak. A nagycsoportos megbeszélésen széles skáláját mutatták az érzelmek felismerésének.
A beszélgetés az érzelmekről gondolatébresztő volt, vitára is késztette őket. Elmondták, hogy a felnőttek a hangulatjelek használatánál „ügyetlenebbek”, mint ők. Maguk között általában eltalálják, hogy miért azt a smileyt küldték nekik.
A gyerekek elmondták, hogy arra is volt példa, hogy az interneten küldtek ilyen hangulat jelet és sértődést eredményezett. Remélem a játék és a beszélgetés után tudatosabban használják majd őket.
A következő játék a „Sorsdöntő” volt, amit kis csoportokban próbáltak megoldani.
A csoportból kineveztünk egy „főorvost”, aki a csoport véleményét ismertette. Minden kiscsoport elmondta, majd a győztes csoporttagok a másra szavazókat próbálták érveléssel meggyőzni, hogy miért az ő döntésük a legjobb.
Megismertük az érvelés szabályait is. Ismertette a csoportvezető az érvelési hibákat is, mint például a közvélekedésre való hivatkozás, személyeskedés, hamis okozat, kétértelműség, tekintélyre való hivatkozás és a „Te is” előfordult.
A kiscsoportos foglalkozás és a rövid szünet után egy mozgásos tulajdonságokat felsoroló játékot játszottunk. „Cseréljenek helyett, akik…. „.
A csoport záró körében arra voltunk kíváncsiak, ki mit visz haza a „lelki puttonyában” most ma innen erről a foglalkozásról? Sok pozitív visszajelzést kaptunk ettől a csoporttól. Legjobban a Sorsdöntő játék mozgatta meg az érzelmeiket.

3 BESZÁMOLÓ

Az érzékenyítő csoportfoglalkozás harmadik csoportja 15 tagot számlált. Ebben a csoportban is a bemutatkozásunkat követték a szabályok tisztázása.
Ebben a csoportban is a 14-15 évesekkel a smiley figurák azonosításával kezdtük a csoportfoglalkozást. A gyerekek kíváncsiak voltak, hogy ki volt, aki először használta ezeket a jeleket. Az internet a segítségükre volt. „1982-ben Scott E. Fahlman, a Carnegie Mellon Egyetem professzora volt az első, aki a kettőspont, a kötőjel és a zárójel segítségével a világon először horizontális vigyorgó fejet írt egy levélben. Először főként komolytalan dolgok jelölésére alkalmazta, ami eleinte csak a számítástechnikához értő személyek körében, majd az egész világon elterjedt.”
Csoportosan a „Sorsdöntő” játékra került sor. Minden gyermek egy nem mellette ülőhöz kértem, hogy üljön oda és alkosson vele/velük kiscsoportot, ehhez a játékhoz.
Ebben a csoportban volt a legnagyobb vita a kiscsoportokban is, hogy melyik embert válasszák ki a hét leírt közül. Majd a közös megbeszélésen is erősebben érveltek, mint a másik két csoportban. Az érvelés közben itt is voltak logikai és következetlen hibák, de próbáltuk őket javítani. Elfogadó attitűdöt mutattak és meghallgatták egymást.
Rövid szünet után A tékozló fiú története-a megbocsátás (Lk.15.11-32) olvastuk fel, majd megbeszéltük. A beszélgetés során a gyerekek az őszinte megbánásról is megfogalmazták véleményüket. A kereszténység egyik fontos üzenete számunkra, amit Krisztus mond: „nem hétszer, hanem hetvenszer hétszer kell megbocsátani”.
A tékozló fiú őszintén megbánta, amit tett, a gyerekek szerint, de akkor miért is kell következetesen jónak lenni, ha ezt észre sem veszi senki?
Jóság-e valójában, ha valaki hivalkodik vele? és ehhez hasonló kérdések merültek fel a gyerekekben, akik maguk próbáltak válaszokat adni egymásnak, egy irányított beszélgetésen.
A gyerekek a beszélgetésbe szőtték, hogy szerintük vannak olyan szülők, aki a testvérekkel eltérő módon bánnak. A kérdés, hogy ez milyen hatással van és ez ennek ellenére mégis lehet-e igazságos.
A zárókörben a gyerekek elmondhatták, hogy a csoportfoglalkozásból „mit visznek haza”, min is fognak még gondolkodni.

További képek ide kattintva elérhetőek.

BESZÁMOLÓ

Az EFOP projektünk keretén belül került sor a Film csoport foglalkozására, ahol közösen néztünk meg egy filmet és azt elemeztük, átbeszéltük. Ezen a foglalkozáson a The Butterfly Circus (Pillangó Cirkusz) című filmet néztük meg. A film előtt elmondtam, hogy angol nyelvű, de magyar feliratos lesz a film. A gyerekeknek ez nem tetszett, hiszen a digitális világban nem ehhez szoktak. A film előtt ismertettem a megfigyelési szempontokat. Előkészítettem a feldolgozását a filmnek. A filmet nagyon nagy érdeklődéssel és ami meglepő volt, egy hang nélkül nézték végig.

Első kérdésemre összefoglalták a gyerekek a történéseket: „A történet Willről, egy végtagok nélkül született fiatalemberről szól, akit különleges attrakcióként egy cirkuszban mutogatnak. Egy nap meglátogatja őket Mr. Mendez, a híres Pillangó Cirkusz igazgatója. Másnap Will megszökik és csatlakozik a Pillangó társulatához.” Itt fontosnak tartottam a két cirkusz összehasonlítását. A gyermekek felsorolták és összehasonlították a két cirkuszt. A Carneval Cirkuszt mutogatósnak, míg a Pillangó Cirkuszt mutatványosnak neveztük el. Míg az elsőben azt láthatták az emberek, hogy valaki máskép született (pl.: szakállas nő, sziámi ikrek, gigászi súlyú nő, tetovált ember, végtag nélküli ember) addig a másikban a tudásukon, tehetségükön alapuló attrakciókat nézhettek meg. Láthatták az erős embert, a szabaduló művészt, az akrobatát a levegő királynőjét, artistát stb. Will élete is hatalmas fordulatot vett, amikor átszökött a Mendez által irányított társulathoz, akiknek köszönhetően megváltozik a képe önmagáról és a többi emberről alkotott képe is. A gyerekek pontosan idézték a filmből, hogy az első cirkusz igazgatója úgy konferálta be Willt, hogy „akinek az Isten hátat fordított”. A másik cirkuszban úgy tekintettek rá, mint „bátor lélekre” és hogy „csodálatos, mint a holdfény”. Will egy erős önismereti folyamaton megy keresztül a filmben, amelynek nagy szerepe van abban, hogy megtalálja önmagában az értékeket, hiszen Istennek mindannyian értékesek vagyunk. Meg kell küzdenünk a nekünk rendelt adottságainkkal (talentumainkkal jól gazdálkodni- a gyerekek ügyesen Bibliai vonatkozást is megtalálták), és fel kell fedezni azt, hogy az eredményeink micsoda értékeket rejtenek magukban. A gyerekek nagyon szépen párhuzamot vontak a hernyó, báb és pillangó kibontakozásában és a film szereplőinek átalakulásain is. Záró beszélgetés a fogyatékos emberekkel kapcsolatos tapasztalataikról szólt. Nagyon érzékenyek a gyerekek és rendkívüli volt, hogy mondtak több személyes tapasztalatot is az életükből.

2 BESZÁMOLÓ

A Film csoport második csoportfoglalkozása előtt nagy izgalommal vártam a gyerekeket, hogy máskép fogják-e értelmezni a filmet, mint az első csoport. A Pillangó Cirkusz megtekintése után a tapasztalatok megbeszélésére került sor.
Szempontok a film megtekintése előtt: Mit jelent, ha valakire azt mondjuk fogyatékos? 

Találkoztatok-e már fogyatékos emberrel? Ha igen, hogyan?
Mit éreztetek, vagy tapasztaltatok a fogyatékos emberrel kapcsolatosan?
Hogyan érezhetik magukat a fogyatékos emberek az ép társaikkal szemben?
Fogyatékos vagy különleges?

A gyerekek kérdésként tették fel, hogy a film színvilága miért ilyen volt. (aranybarna, néhol egy -két színnel). Érdekes, hogy a másik csoport csak a hangra figyelt. Itt fontosabb volt számukra a képi világ.
Felismerték, hogy a történet Amerikában játszódik (1930 évek tájékán). Elmondtam, hogy a gazdasági válság csúcsán játszódik, amikor a munkanélküliség és a szegénység nagyon-nagy méretű volt. Ezt akarták a film készítői a színvilággal kiemelni.
Összehasonlították a két cirkuszt. A Carneval Cirkusz torzszülött bemutatókat tart, addig a Pillangó cirkusz SZÍNT, örömöt és vidámságot visz a mindennapok boldogtalanságába. A gyerekek érzelmeket írtak a színes papírokra és a két cirkusz feliratához ragasztották. Willt is jellemezték, hogy hogyan alakult át boldogtalan, dühös elégedetlen emberből olyan emberré, aki nem fogyatékosnak, hanem „különlegesnek” látja magát. Több helyen találkozhattunk a filmben példamutatással, amit jól felismertek a gyerekek.
Egyik ilyen az erős ember volt, aki egy kisfiút arra ösztönzött, hogy ő is lehet erős ember. De ezt nem dicsekvően tette, hanem dicsérte az édesapját, hogy a városban ő a legerősebb. Olyan példát állított elé, amit eddig lehet, hogy észre sem vett. Beszélgettünk a példaképekről. Egyik gyereknek sem a szülei a példaképei ebben a csoportban. Inkább olyan emberek, akiket nem ismernek jó és távol vannak és a média mutatja őket. Második példamutatásként a gyerekek Mendezt említették, amikor nem engedte, hogy megdobálják a gyerekek a Willt. Nem papolt, nem szidott le senkit, csak cselekedett. Határozottsága a többiekre is átterjedt.
Harmadik példamutatásként Willt említették, aki egy mankós kisfiúnak adott reményt, amiért az édesanyja nagyon hálás volt.
A gyerekek szerint Will képes volt a varászt átadni a többi embernek.
Meséltem nekik, hogy ő egy ma is élő ember (Nick Vujicic), aki előadókörutakon járja az Egyesült Államokat ma is és mindennapi HITÉRŐL beszél az embereknek, hogy fogyatékosként is lehet teljes életet élni.
A gyerekek azonnal rákerestek az interneten és megnéztünk egy rövid részletet egyik motivációs beszédéből. Úgy érzem, hogy ezt már nem filmen látták, hanem egy valóságos, élő embertől, így még hitelesebb volt a film mondanivalója számukra.
Bíztam benne, hogy a gyerekek felfedezik az összefüggést a cirkusz neve, a hernyóból lett pillangó, valamint Will (és társai) átalakulása között. Kérdéseimet így igyekeztem megfogalmazni is, azonban inkább itt is a pillangó színeire a szereplőkkel való összefüggésére és a szabadságra irányították a figyelmet. Fontos pillanatnak tartották, amikor elengedték a pillangót és azt, hogy a címben szereplő cirkuszban is szabadok voltak a szereplők.
Szirmabesenyő, 2019. …..

3 BESZÁMOLÓ

A harmadik filmcsoport korosztályban idősebb, mint az előzőek. A film (Pillangó Cirkusz) megtekintése előtt elmondtam a megfigyelési szempontokat:
Hogyan változott meg a film főszeplőjének (Willnek) önmagáról alkotott képe?
Hogyan változott meg az emberek véleménye róla?
Mit jelent az, hogy a „szépség a szenvedésből fakad” ?
Miért mondja a Pillangó Cirkusz igazgatója Willnek, hogy az az előnye, hogy különbözik a társaitól?
Szerinted jól bánt Willel Mr. Mendez, az igazgató?
Miért választotta a cirkusz éppen a „Pillangó” nevet?

Ez a csoport is rendkívül fogékony volt. Jól értelmezték a filmet és az egymás iránti szolidaritásra is figyeltek. Érzelmileg befogadók és elfogadók voltak. 

Elmondták a gyerekek, hogy a Pillangó Cirkusz az érzelmeiken keresztül hatot rájuk. Érdekes volt, hogy ez a csoport egy másik fontos problémát is „kihallott” a filmből: ha magunkkal nem vagyunk tisztában, akkor a környezetünk is így fog ránk nézni”.
A kérdésre, hogy a „szépség szenvedésből fakad”, nagyon helyesen azt fogalmazták meg, hogy a küzdelem hoz csak igazi gyümölcsöt (bár néha jó lenne anélkül is hozzájutni valamihez).
A gyerekek arra a kérdésre is válaszoltak, hogy a mai világban milyen szakmája lenne Mr. Mendeznek. Lehetne menedzser, pszichológus stb.
Nagyon fontos momentum volt a tónál, amikor Willnek senki sem segített „átkelni és felállni”. Több gyerek segített volna neki, mindenképpen, aztán a beszélgetés során rájöttek, hogy milyen fontos, hogy képesnek tartunk valakit valamire és bízunk benne. Sokak számára ez a fajta gondolkodásmód alapvetően más, mint amit a segítségnyújtásról tanulunk, vagy várnak el tőlünk. Több gyerek könnyes szemmel nézte végig, ahogyan próbálkozik Will. Lehetetlennek tartották ők is. Mikor a tóba esett, azt hitték (megállítottam itt a filmet), hogy meg fog halni.
Megfogta ezt a csoportot is a szegénység bemutatása. A Pillangó Cirkusz társulata is sokat nélkülöz, de mégis elégettek és boldogok voltak. Fontos volt ennek a csoportnak is a szabadság, hogy bármikor elmehettek volna.
Ez a csoport nem a hernyóval ás pillangóval jellemezte a szereplőket (honnan jöttek és mivé váltak), hanem a második esély fogalmát használták rá.
Kicsit beszélgettünk a fejünkben létező akadályokról is.
A gyerekek szerint érdemes volt megnézni a filmet, de ezt ha otthon belekukkantottak volna egy pár percet, akkor nem nézték volna végig.
Úgy érzem a gondolatébresztés sikeres volt a csoportokban.

További képek ide kattintva elérhetőek.

1 BESZÁMOLÓ

A NET-nagyi programunkat az előző programcsomag részvevői kérték, így előre hoztuk a következő 3 alkalmat az EFOP projekt keretén belül. Elsődleges cél az volt, hogy az internet világába bevezessük a programban résztvevőket. Mindenki azt hiszi, hitte, hogy tud internetezni, de sok új dolgot tanulhattunk meg keresni és megtalálni az interneten. Az óra elején a legfontosabb szabályokat ismertettük. A cél az volt, hogy „Az internet nem felejt” és ezzel tisztában is legyenek a résztvevők. Fontosnak tartottuk, hogy minden biztonsági szabályt, amit ismerni a kell a résztvevőknek ismertessünk velük, azok tudatában vágjanak neki a szörfözésnek a világhálón. Megmutattuk, hogy milyen megtévesztő technikák, veszélyek rejlenek a mindennapi használatban (adathalászat, megtévesztő tartalmak, stb…). Csak olyan tartalmat érdemes megosztani rajta, amit később is felvállalhat az ember. Külön figyelmet fordítottunk arra, hogy a megosztott tartalomban csak a legszükségesebb dolgok legyenek benne, hogy a felhasználó azok alapján ne legyen profilozható. Ezután az internetes keresők világába kalauzoltuk el a résztvevőket, megtanítottuk, hogy hogyan használják ki azok előnyeit, lehetőségeit. A Google alkalmazásait is sikerült átadni (G-mail, térkép). Megtanítottuk, hogy a használat során milyen szintű biztonsági szabályokat kell betartani, a regisztráció során, különös tekintettel azok jelszavainak erősségére, hívtuk fel a figyelmet. Majd megmutattuk a felhőszolgáltatás rejtelmeit, azok előnyeit és professzionális szolgáltatásait. Ezt követően a közösségi oldalak varázsát tártuk fel, megmutatva azok előnyeit.

2 BESZÁMOLÓ

Második alkalommal is a résztvevők kérésének megfelelően rövid elméleti bevezető után a gyakorlásé, gyakorlaté volt a főszerep a NET-nagyi programunkon belül. Az óra legfőképpen a Microsoft Office programcsomag Word mélyebb alkalmazásába kalauzolta a programban résztvevőket. A különféle szerkesztési technikák mellett egy meghatalmazás minta elkészítésére került sor. Ennek jegyében a vonalzó helyes használatának gyakoroltuk. Mindemellett a kevés ember által helyesen használt tabulátorok pontosabb alkalmazása is ismertetésre került (aláírás mező létrehozása, kitöltő mező létrehozása stb.). Ezután áttértünk a különböző oldalformázási technikák megtanítására. Az óra során felmerült, hogy a képzésben résztvevők egy részének a látása korlátozott, ezért szóba került a könnyebb átméretezést segítő Ctrl+egér görgető használata is. Betűformázási technikák is gyakoroltuk. A formázást, megkönnyítő különböző stílusok alkalmazására is sor került. A nap végén tartalomjegyzéket generálhattak a részvevők.  Összegzésképpen hasznos, informatív képzésen vettek részt a résztvevők, valamint lehetőségük volt rengeteg ismeret elsajátítására.

3 BESZÁMOLÓ

A projekt harmadik Net-nagyi programján az internetes kereséseké és az ismétlésé volt a főszerep. Megtanultunk nemcsak az interneten keresni, hanem egy szövegben is szavakra, kifejezésekre. A találati listából próbáltuk kiszűrni a hiteles oldalakat. Beszéltünk a sütikről, a biztonságos internet használatról. Installáltunk egy programot, amely kevesebb reklámot eredményez, ha használjuk. (AdblockPlus). Ezen bekapcsoltunk oldalakat és ki is, ha már nem akarjuk, hogy blokkoljon. Keresgéltünk a Google Maps-en címeket és útvonaltervet készítettünk. Megtanultuk, hogyan kell jelszóval védeni a gépeinket, hogy hogyan kell módosítani és ha lefagyott valami, akkor azt a feladatot kijelölni és befejezni (biztonsági módban.) Gyakoroltuk a képernyő zárolását és személyre szabni a gépeket. Megtanultunk ingyenesen használható vírusírtókat is installálni. Ezután a résztvevők kérésére az okoseszközökről beszélgettünk és kipróbáltunk néhány alkalmazást pl.: Google Time-Line és a Waze-t. Kicsit sajnáltuk, hogy vége van ennek a programnak, mert egyre több kérdés merült még fel. Azonban az oktató megígértette velünk, hogy gyakoroljunk a tanultakat, hisz könnyen ki lehet esni a gyakorlatból és feledéssé merülnek a tanultak.

További képek ide kattintva elérhetőek.

2019-ben is az EFOP projekt keretén belül rendeztük meg a NET-nagyi programunkat. Egy számítástechnikai szakember tartotta a foglalkozást. A résztvevők közül ki előrébb ki hátrébb volt a tudás szintjében. Mivel a lap-topokon a touchpad használat nehezen ment, ezért asztali gépeken szerettek volna tanulni inkább a résztvevők. Így a helyi művelődési házban tartottuk a foglalkozást.
Az első órán kompetencia alapú felmérést végeztünk, amely során kiderült, hogy sokkal inkább az operációs rendszer használata okoz problémát a képzésben résztvevőknek.
Arra a következtetésre jutottunk, hogy nem szükséges az alapoktól kezdeni. Így az alapok gyors áttekintése mellett az ablakkezelés ismereteit is lehetőségük volt elsajátítani.
Mindemellett a mappakezelés, rendszerezés is fontos volt, tehát ebben az irányba is ment a képzés.
Megtanulták a képzésben résztvevők a mappastruktúra kialakítását, mely a mindennapjaikat megkönnyebbíti.
A jegyzetek feljegyzése is gondot okozott, erre a „Sticky note” alkalmazás használata is tanításra került.
Fontosnak tartottuk az alapokon túl, hogy a képzésben résztvevők megismerjék az adataik (fényképek, dokumentumok) kezelését, azok veszélyeit. Így az offline biztonsági mentés is szóba került, megtanítottuk nekik. A biztonságos külső adathordozó eltávolítása is fókuszba került.

Második alkalommal a Net-es programon az előző alkalommal tanultakat ismételtük át.
Kíváncsi volt az oktató, hogy megy-e egyedül is. Elég nehezen jöttünk bele. Több dolgot felírtunk, hogy míg rutinból nem megy, addig is le legyen írva.
Az operációs rendszerrel ismerkedtünk. Nem mindenki ismerte a windows10-est, valakinek otthon nem ilyen van.
A gyerekek segítségére nagy szükség volt, hiszen az oktató nem tudott mindenkinek egyénileg segíteni, így akik lemaradtak, azokat ők segítették.
A cél a mindennapi használat megtanulása volt. Megtanultuk az asztal, ablakok, tálca és a start menü használatát.
A foglalkozás második részében az excel táblázatok rejtelmeibe kukkantottunk be.
Létrehoztunk egy 6 soros és 3 oszlopos táblázatot és képleteket tanultunk meg írni.
Megtanultunk a táblázatot formázni, szegélyeket változtattunk, és a cellákat különböző tulajdonságokkal ruháztuk fel.
Az excel táblázatból megtanulhattunk körlevelet készíteni, hogy a nevek és az összegek beillesztődtek a word dokumentumba.

Harmadik alkalommal a NET-nagyi programunkon, amely az EFOP program keretében valósult meg, az internet használata és jobb megismerése volt a cél.
Elsődleges cél az volt, hogy az internet rejtelmeit megmutassa az oktató a programban résztvevőket. Az óra elején a legfontosabb szabályok kerültek ismertetésre, viselkedési szabályok az interneten (fontos volt a GDPR irányelv és törvény megismerése).
Megmutatta az előadó, hogy milyen megtévesztő technikák, veszélyek rejlenek a mindennapi használatban (adathalászat, megtévesztő tartalmak, stb…). Kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy az internet nem felejt (amit oda kiposztolunk, az kint is marad), csak olyan tartalmat érdemes megosztani rajta, amit később is felvállalhat az ember.
Külön figyelmet fordított arra, hogy a megosztott tartalomban csak a legszükségesebb dolgok legyenek benne, hogy a felhasználó azok alapján ne legyen profilozható.
Ezután az internetes keresők világába kalauzolta el a résztvevőket, megtanította, hogy hogyan használjuk ki azok előnyeit, lehetőségeit.
Ezt követően a google térkép segítségével a világ különböző tájaira néztünk be. A gmail szolgáltatás segítségével elektronikus levélcímeket regisztráltunk és leveleket küldünk egymásnak.
Megtanultuk, hogy a használat során milyen szintű biztonsági szabályokat kell betartani, például a regisztráció során, különös tekintettel azok jelszavainak erősségére, hívták fel a figyelmünket. Majd megtanultuk a felhőszolgáltatás rejtelmeit, azok előnyeit és professzionális szolgáltatásait.
Ezt követően a közösségi oldalak varázsa tárult fel előttünk.

További képek ide kattintva elérhetőek.

Az EFOP pályázatunk második évében is megrendezésre került az Egyházközségi bálunk. Dr. Szarka János Parókus Atya köszöntötte a résztvevőket, akik elfogadták meghívásunkat az idei farsangi bálba. Köszöntő beszédében Parókus Atya elmondta, hogy a farsang a Nagyböjtöt megelőző vidám mulatozás időszaka és azt szeretné, hogy „vegyük komolyan a farsangot és legyünk vidámak, mulassunk széles jókedvvel, hogy így előkészülve kibírjuk a nagyböjt megpróbáltatásait is.” Ha nem vesszük komolyan a farsangolást, kudarcot vallhatunk a böjtölésben is.  Úgy járhatunk, mint Gárdonyi Géza elbeszélésében: Göre Gábor bíró úr és Durbincs sógor jártak. Parókus Atya elmesélte nekünk Gárdonyi Géza: Levél a szent böjtölésről című művét. A humoros mű jókedvet teremtett a közönségben. Persze még nincs itt a nagyböjt, de nemsokára itt lesz. Jó étvágyat kívánt Parókus Atya, Göre Gábor bíró úr szavajárásával is, azonban a vacsora előtt színvonalas műsort tekinthettek meg a résztvevők. Az est háziasszonya Szénégető Zsófia színpadra szólította a Szirmabesenyői Görögkatolikus Egyházközségünk fiataljait, akik a „TV-ben a Dallasban is szerepeltek”.  Kár, hogy a televízió előtt ülő szépkorú pár elaludt a sorozaton. A country tánc szereplői: Firtkó Vivien, Firtkó Dorina, Szilágyi Benedek, Szilágyi Johanna, Demkó Dorottya, Demkó Fatime, Jávorszki Júlia, Jávorszki János, Kovács Kincső és Kovács Száva, akik elkápráztatták a közönséget. A táncot betanította és koreografálta: Demkóné Fazekas Marianna, és a kreativitást segítette Téglás Magdolna. Következő műsorszám Kőhegyi Imre szavalata volt, aki Romhányi József humoros verseit adta elő. Elsőként egy bolha szerepébe élte bele magát előadónk, az Egy költői vénától jól becsípett bolha önéletrajz-regényét nekem mondta tollba”című műben. Majd körkérdést tett fel fajtakutyáknak, hogy miért is ugatják a teliholdat. És végül „Interjú a farkassal, aki állítólag megette Piroskát” művét adta elő teljes művész i átéléssel, szenzációsan, a közönség örömére. Majd Kiss Kata Boglárka kápráztatott el minket gyönyörű hangjával és énekével. Előadta nekünk Cserháti Zsuzsa: egy felejtett dal, Katona Kári: Játsz még és Lady Gaga dalát. Közösen imádkoztunk, majd elfogyasztottuk az ízletes vacsorát. A bál alatt a talpalávalót Pintér Péter szolgáltatta. A bálozók apraja és nagyja, fialja és idősebbje is táncolt, és jól érezte magát. A táncos mulatozást a tombolasorsolás szakította meg. Sok értékes nyeremény talált gazdára a sorsoláson. A gyerekek szívesen húzták a számokat, a szülők és nagyszülők pedig reménykedtek Fortuna kegyeiben. Majd folytatódott a hajnalig tartó tánc és mulatozás, ahogyan azt egy jó bálon illik. Köszönetet mondunk minden szereplőnek, résztvevőnek, szervezőnek és az önkéntes segítőknek munkájukért, a részvételért, kreativitásukért és az est lebonyolításáért.

További képek ide kattintva tekinthetőek meg.

Ezt a programelemet előzetesen próbafolyamat és felmérés előzte meg. A próbákon a harmonikással hangolódott egymásra az éneklő és műsort adó közösség. A felmérést Parókus Atya végezte, hogy ki lenne az az egyedül élő településünkön, aki szívesen fogadná a kántáló csoportot.

A próbán a:

• Fel nagy örömre,
• Dicsőség a mennyben az Istennek,
• Mennyből az angyal,
• Csillag gyullad,
• Az ég és a föld, énekeket gyakoroltuk be.

A kántáló csoport Szenteste a település Betlehemi-jászolnál találkozott kilenc órakor és vitte énekszóval az örömhírt és az ajándékcsomaggal már előzőleg megkeresett egyedül élők, magányosok és súlyos betegek számára. Ezzel elevenítettük fel a kántálás hagyományát és elmentünk azok ablaka alá, akik nem képesek a karácsonyi misére eljönni, sőt sok esetben már a házból sem tudnak kijönni segítség nélkül, vagy fekvőbetegek. Együtt emlékeztünk meg, hogy az igaz „világosság” Jézus születésével jött közénk. A betlehemi csillag fénye már több mint kétezer éve mutatja az utat, amelyen Jézust követve nekünk is járnunk kell. Rendkívül nagy örömmel vártak minket, és azt gondolom, hogy ezzel a programmal nemcsak meglátogattuk a betegeket, egyedül élőket, hanem lelkileg is segítettünk, ami ebben az időszakban még fontosabbá válik, mint máskor. A kántálás után a kántáló közösség a templomba érkezett meg és részt vett az éjféli Szentmisén. A program keretén belül 30 ajándékcsomag került kiosztásra.

További képek ide kattintva elérhetőek.

A karácsony a szeretet ünnepe. Talán az egyetlen olyan ünnepünk, amikor a családtagok – ha tehetik, - összejönnek, hogy együtt tölthessenek el egy-két boldog nyugodt napot, és együtt ünnepelhessen a család. Kicsit jobbá válunk a karácsony által, igyekszünk kimutatni szeretetünket embertársaink felé. Adakozunk, adományokat gyűjtünk, hogy a rászorultak is méltó módon ünnepelhessenek. Vannak települések, ahol az ismerősök, barátok Szenteste kántálásra gyűlnek össze és bekopogtatva a házak ablakain kis betlehemmel, énekelve kívánnak áldott, békés karácsonyt.

        Ez történt december 24-én, Szenteste nálunk Szirmabesenyőben is. Dr. Szarka János görögkatolikus Parókus Atya szervezésével és iránymutatásával 36 felnőtt ill. gyermek fogott össze, hogy felelevenítsék ezt a régi szép hagyományt és szeretetet, melegséget vigyenek a fekvő ill. járásképtelen beteg emberek otthonaiba.

   Tangóharmonika kísérettel hangoztak fel a gyönyörű karácsonyi énekek. Szívetfacsaró és egyben megható volt látni az örömtől könnyes szemeket, a beteg emberek örömét és meghatottságát. Parókus Atya köszöntője és jókívánságai után, pedig sírástól elcsukló hangon, hálásan köszöntük meg a látogatást.

        Az idei Szenteste tényleg a szeretet ünnepe volt nálunk. Ez a maroknyi kis közösség önzetlenül és a meleg békés környezetét hátrahagyva, csak azért indult el. Hogy köszönthesse, beteg, idős embertársait, énekével szebbé, boldogabbá tegye a Szentkarácsony ünnepét. Jövőre is szeretnénk folytatni, hogy ismét élhessen ez a hagyomány településünkön.

Köszönjük!

Készítette: Siska Józsefné

További képek ide kattintva elérhetőek.

A gyermekek számára rajzversenyt hirdettünk minden fórumon, hittanórán, családcsoportban és a misén is. A rajzok témája „Mi közösségünk” volt. Összesen 20 alkotás érkezett be a kiírásra. Az alkotásokat a templomban állítottuk ki, ahol a Szentmise előtt és után több vasárnap megtekinthették az érdeklődők. A rajzok segítségével megtudhattuk, hogy mit jelent a gyermekek számára a közösségünk. A legtöbb gyermek a közösségünket a templomban képzelte el és azt jelenítette meg a rajzán is, azonban sok programunk is megjelent az alkotásokon (Pl: Balatonboglári nagycsaládos tábor, Hittan tábor stb.) Ezeken, a programokon példát mutatunk a társadalmi befogadásról, a szabadidő hasznos eltöltéséről és szemléletformáló hatása is volt. A rajzokat háromtagú zsűri bírálta el előzetesen, Parókus Atya, a hittan oktató és a projekt szakmai koordinátora. A Szentmise után került sor az eredményhirdetésre. Harmadik megosztott helyet ért el Kollár Kolos és Jávorszki János. Második helyen Petró Bendegúz és Firtkó Dorina végeztek. Első helyre Pizsik Vanda Kata nagyon szépen kidolgozott rajza került. Különdíjban részesült Póka Molli és Poráczki Zsolt, de minden alkotás készítője jutalmat kapott, amit Dr Szarka János Parókus Atya adott át a gyermekeknek. A gyermekek nagyon örültek a nyereményeknek, jutalmaknak. Ezen a programon minden gyermek részt vehetett. Bevonódtak a gyerekek a rajzaikon keresztül az egyház identitáserősítésébe és érezhették, hogy a hit az egyik legnagyobb megtartó erő a közösségünkben. A rendezvényen több önkéntes és gimnáziumi tanuló került bevonásra, szervezésben és lebonyolításban is. Köszönetünket fejezzük ki a szép és igényes rajzokért a gyermekeknek!

További képek ide kattintva elérhetőek.