Szirmabesenyői Görög Katolikus Egyházközség

2013. február 22-én Fedor Péter görögkatolikus pap tartott előadást a házasság előtt álló fiatalok közösségének a szirmabesenyői görögkatolikus templomban. Az előadás címe „Az ünnep és a természetfölötti jelentősége a házastársi kapcsolat megerősítésében.” volt.

Első kérdése az volt, hogy mennyire készülünk a házasságra? – „Amennyire nem készülünk a házasságra, pont annyira készülünk rá.”

Honnan értesülünk manapság a házasság mivoltjáról?

A média telis tele van szugerációval, melyben természetes a házasságon kívüli szexuális élet, azonosítják a szexuális vágyat magával a szerelemmel, sőt, az érzelemmentes szexuális élet is sokszor van jelen.

Milyen házasságok léteznek manapság?

civil házasság: Azt mondják a házasságról, hogy „csak egy papír”, vagy „két ember szerződése”, a házasság „idejét múlt intézmény”

Aki azt mondja, hogy csak egy papír a házasság, az valójában nem képes ,vagy nem akar elköteleződni.

Aki azt mondja, hogy a házasság „csak egy szerződés”, az nem ismeri az önátadó szeretetet, s úgy viselkedik, mint a nézőtéren lévő szurkoló, onnan kiabál be, de nem játszik élesben.

Mi a keresztény házasság?

A házasság teljes önátadás, közösség. A társunkat kölcsönbe kaptuk Istentől, hogy elkísérjük egymást az életünkön keresztül, valamint együtt közösséget alakítsunk ki Istennel. Minden házasság mintája a Szentháromság. A Szentháromság az Atya, Fiú és Szentlélek szeretetközössége, állandó szeretet áramlás és állandó önátadás, egymásra figyelés, bár a Szentháromságot nem tudjuk ésszel felfogni. Így a házasságában sem lehet mindent megmagyarázni, hiszen a kölcsönös vonzalom, a nemi vágy és az önátadás együtt van jelen a házasságban. (Képeket ide kattintva nézhet meg)

2013. február 15-én a Családcsoport alkalmon Dr. Orosz Imre gyermekorvos tartott előadást a Szirmabesenyői Művelődési Házban „A munka és az ünnep a család életében” címmel.

Dr. Orosz Imre nagycsaládos ember, hat fiút neveltek fel a feleségével. Ebből ketten orvosok, a harmadik fiuk is orvosnak tanul, a legkisebb fiuk pedig a miskolci jezsuita gimnáziumba jár.

Elmesélte, hogyan, milyen áldozatvállalásokkal sikerült felnevelni gyermekeiket. A legfontosabb, hogy a felesége szerető anyai feláldozással minden percét a gyermekekre szenteli. Minden lehetőséget megragadtak, hogy a fiaik teljes nevelést kapjanak, úgy mint otthon, úgy mint a különórákkal, sport, zene, nyelvtanulás. (Képeket ide kattintva nézhet meg)

Pacsai János parókus atya tartott előadást 2013. február 8-án 17 órától a Szirmabesenyői Görögkatolikus Egyházközség templomában „A másik fél. A szeretet és önajándékozás.” címmel.

Gondolatai közül az első egy a Teremtés könyvében lévő idézethez kapcsolódott. „Az ember elhagyja atyját és anyját és feleségéhez ragaszkodik. A kettő egy test lesz”.

(Fényképek megtekintéséhez kattintson ide)

Nagyon fontos megemlíteni, hogy Isten akart bennünket. Minden embernek ez adja meg a méltóságát, hogy Isten akarta őt. Így amikor embertársainkra nézünk, ne csak a hibáikat nézzük, hanem azt a méltóságot, hogy Isten akarta, hogy ő is a világra jöjjön. Az más téma, hogy mit hoz ki, mit tud kihozni egy ember, egy társadalmi csoport az életéből. 

2013. február 2-án tartottuk a Szirmabesenyői Görögkatolikus Egyházközségben az Öregek napját. Ez az időskorúak megbecsülésének és a feléjük áradó szeretetünk kifejeződésének alkalma volt. A fiatal családok és a gyermekek hálás szívvel köszöntötték a munkában megfáradt, idősödő generációt. A gyermekek megköszönték saját szüleiknek és nagyszüleiknek is a gondoskodó, mindig segítő, soha el nem fáradó tevékeny szeretetet. (Fényképek megtekintéséhez kattintson ide)

Az esküvői szertartásban imádkozza a pap, hogy a „szülők imádságai erősítik a házak alapjait”, az öregek imádsága nem hiábavaló, hiszen legtöbben már értünk imádkoznak, s ez megnyilvánul az életünkön, bár sokszor természetesnek vesszük a „szerencsés” dolgokat, amik tulajdonképpen a „kiimádkozott” kegyelem megnyilvánulásai.

2013. január 26-án farsangi mulatságon vettünk részt a rendezvényházban.

A farsang a mókázás, az „ál”-arcos, jelmezes szereplések, felvonulások ideje. Ezen a napon a családok megerősítésének, a családi-szerepek fontosságának a bemutatása kicsit a fonákjáról történt. A humor nem fedi le, nem kendőzi el, de mindenképpen másik szemszögből vizsgálja a férj, a feleség, vagy az anyós feladatait, lehetőségeit a családi összetartozás tekintetében. Történt ez úgy, hogy több generáció vett részt a mulatságon. Az egészen kicsi gyermekektől a szülőkön át a nagyszülőkig. (Fényképek megtekintéséhez kattintson ide)

Ezen az alkalmon az egyházközséghez tartozó családok, emberek közelebbről is megismerhették egymást.

2012. január 25-én „Gyermekvállalás, családtervezés” címmel Dr. Szemerszki Terézia ideggyógyász, három gyermekes anyuka tartott előadást a fiatal felnőtteknek, házasság előtt álló fiataloknak a szirmabesenyői görögkatolikus templomban.

Az előadó orvos lévén tabuk nélkül beszélt a természetes családtervezésről, ennek szexuális vonatkozásairól.

A család tervezése már gyermekkorban megkezdődik, amikor még csak a saját családjában a gyermek szocializálódik, majd serdülőkorban élénken elkezd érdeklődni a másik nem iránt, ilyenkor már kifejlődik a nemiségtudat a fiatalokban. (Fényképek megtekintéséhez kattintson ide)

A nemiség megélése a házasságban teljesedik be.

Attachments:

Természetes családtervezés.pdf

[ ]

4929 kB

Dr. Nagy Kálmán professzor tartott előadást Szirmabesenyőben 2013. január 18-án „A család az emberi és társadalmi értékek első iskolája” címmel.

Kiemelte, hogy a mi hitünk a Szent Családból táplálkozik. A család egy társadalom alapja, vezető ereje.

Ha valaki meg is hal a családból, hitünk szerint ő tovább él az örök életben, ezért nem szűnik meg a teljes kapcsolat az elhunyt és a még élők között. Ilyen értelemben nem beszélhetünk „csonka családról”, hiszen bennünk is tovább él az elhunyt.

A szimpla együttélésnél erkölcsileg magasabb szinten beszélünk a házasságról, amelyben jelen van az elköteleződés. Ezt az életformát, a házasságot, jogi szinten is előnyben kell részesíteni az elkötelezettséget nem vállalókkal szemben. Hiszen legyen az polgári házasság is, vagy egyházi házasság, de biztosabban egymás mellett maradnak a párok, így a gyerekek lelki fejlődése is jobban megtörténik.

Nagycsalád: Több generáció együttélése. Annak idején őseinknél, görögkatolikusoknál főleg több generáció élet együtt, és viszonylag magas gyerekszám volt a jellemző. A születő gyermekek közül annak idején többen meghaltak.

A család a legmagasabb szintű közösséget adja. A családban egymásnak szeretetet, értékeket közvetítenek a tagok. (Fényképek megtekintéséhez kattintson ide)

Helyes utak: szerelem, tisztaság, együttjárás címmel tartott előadást Szemerszki Mihály arnóti parókus atya a Szirmabesenyői Görögkatolikus Egyházközség templomában, a pályázat további programjaként.

Először  az „Apám hitte…” Zorán számot hallgattunk meg.  Ebben a számban az énekes felsorolja az apja hagyományos értékrendjét, majd elmondja, őmaga miben hisz ebben a modern korban. A végén pedig azt énekli, hogy „Én hiszek apámban”, vagyis felfedezi az énekes, hogy az apja értékei ma is értékek, akárhogyan is változik a világ. (Fényképek ide kattintva tekinthetők meg.)

Mit mondanak a mai gyerekek-fiatalok?

• 6 éves korban: apám mindent tud
• 10 éves korban: apám nem mindent tud
• 13 éves korban: apám semmit sem tud
• 40 éves korban: apám sok mindent tudott

Hétköznapjaink részévé vált a szlogen: "A Karácsony a szeretet ünnepe." De kinek a szeretetéé? Erre ad választ egyházunk és a kereszténység. "Isten annyira szerette a világot, hogy egyszülött fiát adta érte." A hatalmas Isten, aki a világmindenség felett uralkodik, az univerzum, a galaxisok és az egész világ teremtője, most Karácsonykor saját teremtett világába jön el hozzánk emberekhez, hogy magát nekünk teljesen kiszolgáltassa.

Egy csecsemő jön a világra, akire egy ember, Mária és az ő férje József is igent mondott. Mária elfogadta Isten akaratát, kitette magát az akkori világ viszontagságainak. Gyermek fogan benne, de nem Józseftől, hanem a Szentlélektől. József jó ember lévén titokban akarja elbocsátani Máriát, akit akár meg is kövezhetnének házasságtörésért, hiszen gyermeket vár, de nem Józseftől.

Később József is igent mond Jézus születésére, amikor az angyal inti álmában. Onnantól kezdve ő lesz földi édesapja a megszületett csecsemőnek, aki egyszerre kiszolgáltatott, anyatejen táplálkozó ember, és egyszerre az Isten Fia.

Isten kezünkbe adja önmagát, és ahogy a próféták jövendöltek, eljött, hogy helyreállítsa a kapcsolatot Isten és ember között. Csak néhány ember tudta meg, ki is születik. A keleti bölcsek, akiket királyoknak is szoktunk nevezni, valamint a pásztorok az angyal által. "Dicsőség a magasságban Istennek, békesség a földön a jóakaratú embereknek!" - hangzik a szózat.

Egy kis földalatti barlang fogadja be a Világ Megváltóját. Ágy a szalma, fűtés az állatok lehelete, világosság a betlehemi csillag, háttérzaj pedig nem a rádió, vagy tévé, hanem az állatok mozgolódása.

Mennyi türelem van Isten részéről! Mennyire a kicsiknek nyilatkoztatja ki magát az Isten, aki lehető legközelebb jött az emberekhez, igazi testté vált, igazi emberi és igazi isteni akarattal. S ezután még harminc évig engedelmesen dolgozik, kitanulja az ács-mesterséget, s csak amikor eljön az idő, akkor fog majd tanítani. 

Képeket ide kattintva tekinthet meg.

Mint minden éven, így idén is elérkezett a várva várt december, melyben görögkatolikus egyházunk több ünnepet is megül.

Ilyen ünnep Szent Miklós ünnepe, mely gyerekek-felnőttek körében igen nagy népszerűségnek örvend. Mi különbözteti meg az egyházban megünnepelt Szent Miklóst a világban ünnepelt Mikulástól, Télapótól?

Az ünnepi műsorban a gyerekek erre választ is adtak. Szent Miklós, Műra városának püspöke emléke azért maradhatott fenn, mert valami nagy dolgot cselekedett. Fennmaradt az ajándékozás szokása. A szentéletű önmagát ajándékozta az embereknek, szeretetével, csodáival segítette a rászorulókat. Az egyházban példát mutatott krisztusi életével. Hisszük, hogy a szentek közössége és a földön lévő küzdő egyház Krisztusban egységet alkot. Ezért nálunk görögkatolikusoknál nem csak egy megemlékezésről van szó az ünnepen, hanem valóságos jelenlétről. Mi példát vehetünk a korábban élő szentekről, így Szent Miklósról is.

A gyerekek ilyenkor ajándékokat kapnak, mikulás csomagot a templomban is. Ez idén is így történt, de előbb előadták az ünnepi műsort, hogy mi felnőttek is felfrissítsük emlékezetünket, hogy adni igenis jó dolog. Örömet szerezni e kitüntetett napon a gyermekeknek, egy kis meglepetést készíteni.

Adja a Jóisten, akinek érkezését Karácsonykor várjuk, hogy a mi adakozó lelkünk megerősödjön, s a Kisjézust mi magunk is be tudjuk fogadni. Ehhez kérjük Szent Miklós imáit az Úr színe előtt.

Képek megtekintéséhez kattintson ide.

2013. október 19-én felnőttek és fiatalok, mintegy 40 ember indult el gyalog Szirmabesenyőből a sajópálfalai görög katolikus zarándokhelyre.

A zarándoklat közben énekekkel és imádsággal kísérték útjukat.

A könnyező kegykép elé járulva imádsággal erősítették meg hitüket.

 Nevelés: Nem készen születünk. Fel-nő az ember. Nem mindegy, hogy hol, és ki tereli első lépteit, kitől tanulja a dolgok és szavak értelmét. Ki mutatja meg számára az úton járás hogyanját. Családban, közösségekben formálódunk alkalmassá a felnőttkor feladataira. S miközben felnő a gyermek, nem csak őt nevelik, hanem ő is nevel. A mosolyával, a kérdéseivel, amelyekre válaszolni kell. Nevel azzal, hogy van. Fontos vagyok neki. Szüksége van rám.

Minden gyermek nevelésével lelkileg nagyobbak leszünk. Egy édesanya azt mondta, hogy mindig a legfiatalabb gyermekével, majd unokájával volt egy idős. Nem öregedett az évek múlásával, hanem fiatalodott – lelkileg. A gyermek nemcsak valakié lesz, hanem valakivé is tesz. Mindig megcsodálom azt, ahogyan a jegyesekből, a gyerekes, sokszor felelőtlen és könnyelmű fiatalokból hogyan formál felnőttet, felelősséggel élőt egy gyermek, anélkül, hogy megszólalna.