| 
A második csoportfoglalkozásra a hetedik osztályból 13 gyermek jött el. Célunk ezzel a csoporttal is a társadalmi érzékenyítés és a szemléletformálás volt. A gyermekek motiváltak, nyitottak és kíváncsiak voltak ebben a csoportban is. A projekt és a mi bemutatkozásunk után a csoportszabályokat állítottuk fel. Könnyen ment.
Az első gyakorlatot „a kívülállót” több variációban is eljátszották. Kört alakítva és kommunikációs kívülállóként is.
Ez a csoport fizikai zárt kört ülve alkotott. A játékba beavatkozva nem várt feladatokat adtam, ami rugalmasságot, változtatni kényszerülést is eredményezett. A gyerekek jól lereagálták, kreatívak voltak.
A nagycsoportos megbeszélésen széles skáláját mutatták az érzelmeiknek. Minden szituációt és beavatkozást meg is akartak beszélni. Ebben a csoportban a kommunikációs kívülálló gyakorlatot is be tudtuk hozni.
Az előadás (ami a siket-süket elkülönítéséről szólt) meghallgatása után ezzel a csoporttal is szituációs gyakorlatokat játszottunk párban.
A siketek perspektívájába helyezve magukat tetszett nekik a gyakorlat és megbeszélés is lélekemelő volt.
A filmet már többen ismerték a csoportból, mégis a közös nézése más perspektívát adott. A film mondanivalója, története és keltett érzései hosszas átbeszélést igényeltek a csoportban.
A csoport záró körében arra voltunk kíváncsiak, ki mit visz haza a „lelki puttonyában” most ma innen erről a foglalkozásról? Sok pozitív visszajelzést kaptunk ettől a csoporttól. Legjobban a Kívülálló játék mozgatta meg az érzelmeiket, de a filmet is megértették és átérezték.
|
Az előadássorozat az EFOP pályázatnak köszönhetően valósulhatott meg. Az előadásokat Ősz Tibor tartotta. Az első előadásában az előadó kifejtette, hogy a szem látványa borzasztóan be tud csapni. Tudjuk, hogy „ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan. Egyedül Isten látja az ember szívét és veséjét. Előítélete mindenkinek van. Pusztán az előítélet nem rossz, mert az az emberi elme önvédelmi rendszere: amit már megtapasztaltunk, azt az emberi agy elraktározza és próbálja ráhúzni hasonló szituációkra. Az előítélet a tanuláshoz tartozik. Ami rossz és bűn az a negatív előítélet! Hogyan tudunk küzdeni ellene? Pozitív előítélettel (persze ez senkinek sem hullik az ölébe), ez az amit be kell gyakorolni. Hogyan lehet mindezt megtenni? Az imában tanuljuk meg a testvériességet. „Ki mint imádkozik a másik emberrel, úgy is viselkedik vele” (K. Demmer) Az imában, a Liturgiában gyakorolom be a pozitív előítéletet. Ugyanis ott egyenlő az Isten előtt mindenki, közösségben vagyunk, nincs senkinek kiemelt helye és rájövünk, hogy együtt veszítünk, ha ellenségeskedés és rivalizálás van közöttünk, esetleg a másik lenézése (fogyatékossága miatt), vagy együtt nyerünk, mert rájövök, hogy mindenki az én testvérem Krisztusban.
Második előadásában az előadó kifejtette: Vannak pillanatok, amelyek soha az életben nem ismétlődnek meg, s ha azokat elmulasztjuk, akkor egy életre, sokszor egy örök életre mulasztjuk el. Kérdés számunkra, hogy mi hogyan szemléljük életünk döntő eseményeit? Meghalljuk-e a döntő mondatot, hívást, kérést? Kihasználjuk-e az időt? Tudjuk-e, hogy az idő amit Istentől kapunk a legnagyobb kincs! Mindezek végiggondolására nagyszerű alkalom, a mai előadás.
„Mit álltok itt egész nap tétlenül?” (Mt 20, 1-17 szőlőmunkások példabeszéde)
Minket valaki, fölfogadott, elfogadott, elhívott; valaki nekünk azt mondta: Isten munkatársai vagytok (Szt. Pál). Nem szolgák – fiak, munkatársak. Hogyan lehetünk Isten munkatársai, hogyan tudjuk segíteni, hogyan tudjuk szolgálni azt a közösséget, amit Krisztus ránk bízott? Úgy, hogy figyelünk rá és megtanuljuk tőle ő hogyan tette ezt. Jézusnak volt ideje mások számára. A halál utolsó másodpercéig, amikor már állni sem tud, mert fel van feszítve – szolgál. Jézusnak volt füle mások számára. . Ez a világ most fülelő, odahallgató szolgálatot vár, hogy legyen valahol valaki, aki meghallgat engem, minket. Legyen egyik feladatunk, hogy hallgató füllé, szívvé váljunk. Jézusnak volt szeme, meglátta a rászorulót, a beteget. És volt türelme. Mi a türelem? A gyakorolt szeretet, az aprópénzre váltása.
Harmadik előadásában az előadó Ősz Tibor kifejtette: Az evangéliumi részek a Krisztus-követés nagy mozaikjából két fontos teendőre hívják fel, és irányítják figyelmünket. A talentumokról szóló példabeszéd során Jézus arról az alapvető igazságról beszél, hogy Ő elmegy, és a tanítványoknak el kell számolniuk majd azzal, amit rájuk bízott. De mit is hagyott Jézus tanítványaira, amiről majd számot kell adniuk? Ez azért fontos kérdés, mert ha én tanítványnak vallom magamat, akkor nekem jól kell tudnom, hogy mit hagyott rám örökül, és mivel kell majd elszámolnom. Félő, hogy a talentumokról szóló példabeszédet sokszor félreértjük. Mert általában itt észbeli tehetségre gondolunk. Pedig nem erről van szó! Ha valaki csupán ezt látja benne, az nem érti ezt a példázatot. Jézus Krisztus nem valami észbeli tehetséget bízott ránk, amivel majd egyszer el kell számolnunk, hanem elsősorban önmagát. Lényét bízta ránk! Szavait, tetteit és életét. Mintha azt mondaná tanítványainak: nem most és nem úgy jön el az Isten országa, ahogyan azt ti elképzelitek; hanem elmegyek, majd visszajövök és számon kérem tőletek, hogy hogyan gazdálkodtatok a tőlem hallott tanítással. Hogyan élitek az emberek elé azt az életformát, amit én elétek éltem? Ez a ránk bízott feladat, ez a talentum!
4.Előadás: Az előadó kifejtette: Akármit tegyen is az ember közvetlenül, vagy közvetve mindig a boldogságot keresi. Amikor a boldogságot keresem, törekedhetek makacs önzőségem kielégítésére, akarhatom saját boldogságomat mások boldogságának tönkretétele árán is, de törekedhetek egy másik, nehezebb boldogságra is. Ez pedig nem más, mint saját boldogságomat akkor találom meg, ha másokat is boldoggá tehetek.
Erre példa a másokért élő Krisztus szolgálata az utolsó földi óráiban. Jézus bemutatja, hogy Ő nem elméleteket hoz erre a világra. Ő nem vallásalapító, Ő életformát hozott. Mégpedig szolgáló életformát. Ezért küldte Őt közénk az Atya. Tehát, aki Őt követi, aki utána megy, a lehajlás, az alázat szolgálatát vállalja, nem pedig az uralkodás, a fölé-kerekedés mozdulatát.
5. Előadás: Az előadó kifejtette: Jézus, amikor megjelenik tanítványainak először, János evangélistánál a következőképp hallhatjuk a tudósítást: vasárnap este zárt ajtók mögött együtt volt a 11 tanítvány és féltek a zsidóktól. Akkor eljött közéjük Jézus és így szólt: békesség nektek! És megmutatta tanítványainak kezeit és oldalát. És a tanítványokat öröm fogta el.
Furcsa és félelemmel teli volt az apostolok együttléte, amely abban a szobában lehetett, ahol az utolsó vacsora történt. Féltek Pilátus katonáitól és a templomőrség tagjaitól is. Féltek, mert ők is cinkosainak számítottak a Názáretinek.
Szinte hihetetlen, hogy ebből a kis jeruzsálemi házból, e néhány félő ember együtteséből indul el a kereszténység és a keresztény egyház ez ideáig kétezer éves működése. Ahol csak néhány iparos, halász és vámszedő van jelen?! Ebből indul el a világtörténelmet formáló erő? Ennek az összejövetelnek a gyümölcse volna a megszámlálhatatlan serege a mártíroknak és a hősöknek? Hogyan lehetséges ez?
Egyszerűen úgy, hogy hirtelen eggyel többen lesznek! Jelen van köztük egyszer csak a Feltámadott. Minden, ami ezek után történik, az csak azért lehetséges, mert Ő feltámadt. Ő vezette és vezeti ma is azokat, akik az Ő nevében együtt voltak és vannak.
6. Előadás. Az előadó kifejtette: A kereszténység nagy ünnepei nem olyanok, mint amikor egy-egy állami ünnepen megemlékezünk egy régmúlt eseményről és méltatunk személyeket, tetteket. A keresztény ünnepek egy csöpp örökkévalóság e földi életben, mert újra és újra az idő múlásával mit sem törődve elénk varázsolja a változatlan isteni életet és boldogságot. Mi nem csak emlékezünk, hanem kérdezzük, hogyan részesülhet a ma embere ebből a sugárzó energiából, Isten Szentlelkéből? A Szentlélek nem áll a mi hatalmunkban, de hogy a szél belekaphasson életünk vitorláiba, ahhoz nekünk kell kifeszíteni a vitorlát. Tanuljuk meg a vitorla kifeszítés szabályait a tanítványoktól: Az első mozzanat: visszatértek Jeruzsálembe. Oda, ahol már annyi sok jó történt velük, ahol már kaptak erőket és gyógyulást. Gyermeki egyszerűséggel visszatértek oda, ahol Jézus közelségét tapasztalták és élvezték; ahol többszörösen erőre kaptak. Második mozzanat: A tanítványok nem csak egy helyre tértek vissza, hanem közösségbe tértek haza. Harmadik mozzanat: Nemcsak visszatértek, nemcsak közösségbe tértek vissza, hanem egy szívvel és lélekkel imádkoztak. Én azért imádkozom, mert Jézus is imádkozott, és Ő aztán nem tett felesleges dolgokat. Ha Ő imádkozott, akkor nekem is érdemes imádkoznom. Ha imádkozom, akkor jobb lesz körülöttem a levegő, felfrissül és én is felfrissülök. Környezetem is megérzi mindezt, mert felszabadít, és örvendezővé tesz. És ez nagyon komoly dolog.
Beszámolót készítette:Fedorné Karmanóczki Zita
|
A projekt keretében valósult meg az Érzékenyítő csoportfoglalkozás, amelynek első csoportján 17 fő, helyi általános iskolába járó nyolcadik osztályos tanuló vett részt. A foglalkozás célja volt a gyermekek számára a társadalmi problémák iránti érzékenyítés, szemléletformálás, gyermekek elfogadóbbá, toleránsabbá, segítőkészebbé tétele. A csoportfoglalkozáson saját élményeket szerezhettek fogyatékos embertársaik lehetőségeiről és mindennapi nehézségeikről, mindezt játékos formában, feladatokkal és kihívásokkal.
A csoport páros csoportvezetéssel zajlott. Először bemutatkoztunk, és elmondtuk, kik vagyunk mi, és mi fog történni ezen a foglalkozáson. Közösen megalkottuk erre az időre érvényes csoportszabályokat, amelyeket a tréning során be is tartottunk/tartattunk. Ilyenek voltak például: Titoktartás, Tegeződés, Egymás gondolatának tiszteletben tartása, A passzolás joga, Az idő betartása, A mobiltelefonok kikapcsolása stb.
A csoportszabályok megalkotása után ún. „kívülálló” játékot próbáltunk ki több szereplővel és szituációval. Két csoportra osztottuk a résztvevőket ülésrend szerint. Önként jelentkezőket kértünk a csoportokból, akiket kiküldtünk a teremből. A játékhoz adott instrukcióink: „Ti összetartoztok. Az önként jelentkező személy nem tartozik a csoportotokba. Alkossatok zárt kört. A kívülálló személynek valahogy be kell jutnia a körbe. Az első csoport karonfogva alkotott egy zárt kört.
Érdekes volt megfigyelni a „stratégiákat”, amelyeket alkalmaztak a kívülállók, hogy bejussanak a körbe, illetve hogyan viselkedett a csoport, mennyire egységesek, befogadóak vagy kirekesztők voltak. A gyakorlatot hosszas megbeszélés követte. A csoporttagok egyéni érzéseiket oszthatták meg velünk és a „kívülálló”helyzetébe is beleképzelték magukat, de csak a gyakorlat után. A nagycsoportos megbeszélésen a gyerekek részletesen kifejtették az adott helyzeteket, stratégiákat és az ehhez kapcsolódó érzéseiket.
Ezt követően egy rövid előadásban a halláskárosodásról és siket-süket elkülönítéséről beszéltünk. Ehhez kapcsolódóan szituációs játékot kaptak a gyerekek. A csoportot párokra bontottuk (számolásos módszerrel- nehezen találták meg a párjaikat). Mivel páratlan számú volt a csoport egy önként jelentkező „megfigyelő nagykövet” lett. Mindegyik páros egyik tagja kapott egy üzenetet, amit kommunikálnia kellett, a páros másik tagjának, hang nélkül. (Pl: Kérek szépen egy pohár vizet! Kérlek, adj 3 könyvet, hogy elolvassam! Most neked a táblára fel kell írnod, hogy… stb.)
A gyakorlatot megbeszélés követte. Hogyan kommunikáltatok? (A szemkontaktus, a gesztusok, a mutogatás, az írás, telefonba beírás stb. segítségével) Milyen érzés volt némán kommunikálni? Mire fogtok visszaemlékezni ebből a gyakorlatból, ha a későbbiekben hallássérült személlyel kommunikáltok?
A következő blokkban egy rövidfilmet vetítettünk le. A filmet kielemeztük, megbeszéltük. Mi történt? Kik voltak a szereplők? Mit éreztek az egyes szereplők? Milyen helyzetben voltak? Hol találkoztunk empátiával, segítségnyújtással a filmben? Nehéz, átvállalható feladatot találtatok-e benne? Ha te lettél volna a rendező, hogyan alakult volna a film? Erre az utolsó kérdésre nagyon sok gyermek vállalkozott és bízta a gondolatát, fantáziáját ránk. Érdekes és új momentumokat hoztak be a gondolatvilágukkal.
A záró körben minden résztvevő elmondhatta, hogy „Mit visz ma innen haza?”. Kíváncsiak voltunk az érzéseikre, benyomásaikra, vagy csak arra, hogy ha legközelebb siket vagy nagyothalló emberrel találkoznak, akkor eszükbe fog-e jutni a gyakorlatunk.
|
A Film csoportot a szirmabesenyői általános iskolás felső tagozatosainak hirdettük meg. Az első foglalkozásokon 14 fő vett részt. A csoportműködés bemutatása után a közös szabályrendszert, kereteket beszéltük meg. Az első rövidfilm megtekintése után a történetet elevenítette fel 4 önként jelentkező. Jól elkülöníthető négy részt közösen dolgoztuk fel a kiscsoportos megbeszélések után. A film a közösségi együttműködésről, a befogadásról, elfogadásról, empátiáról, toleranciáról is szólt. Példát mutatnak a közös célról és a csak összefogással teljesíthető feladatokról. A film példát mutat a helyes viselkedésről, a valamilyen szempontból hátrányos helyzetű emberrel (filmben állattal) kapcsolatosan.
A filmhez kapcsolódó helyzetgyakorlatokon keresztül növeltük az átérző képességet és empátiát a szereplőkkel kapcsolatosan. Az együttműködés gyakorlati növelésére játékos feladatokat teljesítettek a gyerekek. A közösség iránti felelősség vállalást, emberi kapcsolatok érték alapú fontosságát, önzetlenséget és nemcsak az egyéni, hanem a közösségi célok fontosságát is megfogalmazták a gyerekek a látottakkal kapcsolatosan. A második rövidfilmben szereplő „deviáns embert” a gyerekek kitűnően jellemezték kívül-belül. A csoportban megjelentek értékes belső tulajdonságok. A filmnek erős szemléletformáló hatása van a deviáns és normális viselkedés, magatartás tekintetében is. A barátság és a „jóra fordító erő” hatással volt a gyerekekre. A gyerekek jól reflektáltak a történtekre, az érzelmekre. A „Jónak lenni jó” idézet is eszébe jutott a gyerekeknek a filmről. A csoportok zárásaként ötleteltünk, hogy a szél-emberen kívül mi és ki és hogyan befolyásolható a jó irányába. A gyerekek szépen felvázolták a motivációkat, amelyekkel ez elérhető akár.
A második film csoportot a szirmabesenyői általános iskolás felső tagozatosainak hirdettük meg. A foglalkozásokon 21 fő vett részt. A csoportműködés bemutatása után a közös szabályrendszert, kereteket beszéltük meg. Az első rövidfilm megtekintése után ebben a csoportban is a történetet elevenítették fel az önként jelentkezők. Jól elkülöníthető négy részt közösen dolgoztuk fel a kiscsoportos megbeszélések után. A második filmcsoportban is ugyanazt a filmet vetítettük le, mint az elsőben, ami közösségi együttműködésről, a befogadásról, elfogadásról, empátiáról, toleranciáról is szólt. Példát mutatnak a közös célról és a csak összefogással teljesíthető feladatokról. A film példát mutat a helyes viselkedésről, a valamilyen szempontból hátrányos helyzetű emberrel (filmben állattal) kapcsolatosan. Érdekes volt megfigyelni az előző csoporthoz képest a más álláspontokat és véleményeket. A filmhez kapcsolódó helyzetgyakorlatokon keresztül növeltük az átérző képességet és empátiát a szereplőkkel kapcsolatosan. Az együttműködés gyakorlati növelésére játékos feladatokat teljesítettek a gyerekek. A második rövidfilmben szereplő „deviáns embert” a gyerekek ebben a csoportban elég jól jellemezték kívül-belül. Itt nem olyan jól jelentek meg a belső tulajdonságok. A filmnek erős szemléletformáló hatása van a deviáns és normális viselkedés, magatartás tekintetében is. A barátság és a „jóra fordító erő” hatással volt a gyerekekre. A gyerekek azonban itt is jól reflektáltak a történtekre, az érzelmekre. A csoportok zárásaként ötleteltünk, hogy a szél-emberen kívül mi és ki és hogyan befolyásolható a jó irányába. A gyerekek szépen felvázolták a motivációkat, amelyekkel ez elérhető akár.
A harmadik film csoportra a szirmabesenyői általános iskolások hatodikos tanulói jelentkeztek. A foglalkozásokon 22 fő vett részt. A csoportműködés bemutatása után a közös szabályrendszert, kereteket beszéltük meg ebben a csoportban is. Az első rövidfilm megtekintése után a történetet elevenítette fel a jelentkezők. Jól elkülöníthető négy részt közösen dolgoztuk fel a kiscsoportos megbeszélések után. A film tartalmát és mondanivalóját ez a csoport jobban át tudta élni és meghatározni. El tudtak vonatkoztatni a történettől. A filmhez kapcsolódó helyzetgyakorlatokon keresztül növeltük az átérző képességet és empátiát a szereplőkkel kapcsolatosan. Az együttműködés gyakorlati növelésére játékos feladatokat teljesítettek a gyerekek. A közösség iránti felelősség vállalást, emberi kapcsolatok érték alapú fontosságát, önzetlenséget és nemcsak az egyéni, hanem a közösségi célok fontosságát is megfogalmazták a gyerekek a látottakkal kapcsolatosan. A második rövidfilmben szereplő „deviáns embert” a gyerekek kitűnően jellemezték kívül-belül. Ebben a csoportban megjelentek olyan belső tulajdonságok, amelyek az előzőben nem. A drámajáték eszközeit is használtuk a feldolgozás során.
Beszámolót készítette:Fedorné Karmanóczki Zita
|
Az EFOP Pályázatunk idei legmélyebb és igen értékes programját valósítottuk meg május 14-16 között Máriapócson.
Mikor elindultunk a célállomás felé, bizonyára nem volt egyedül az az utastársunk, aki így fogalmazott: „Első zarándokutamra sok kétellyel, aggodalommal indultam el, el sem tudtam képzelni, hogy hogyan fogjuk a három napot eltölteni?” Szerencsére már a megérkezés, és az első benyomások mindenkit megnyugtattak. A 45 fő kényelmes 2-3 ágyas szobákban kapott elhelyezést, illetve akik nagyon ragaszkodtak egymáshoz, 2 db 4 ágyas szoba is rendelkezésükre állt.
A finom ízletes ebéd után, amely mindvégig jellemezte az ellátást, a rövid pihenő után megkezdődött az önismereti tréning rövid szakmai bemutatása, majd a bemutatkozások. Ki honnan, melyik egyházközségből érkezett hozzánk. Legtöbben ismerősként köszönthettük egymást, de volt köztünk 13 fő, akik nem tartoznak szorosan a Parókiához. /eddig/
Azért fogtunk össze, hogy megismerve egymás életét, gondjait, problémáit, erőt merítsünk a találkozásból, hogy reményt, biztatást, örömet vigyünk otthonainkba, és közösségeinkbe. Fontos, hogy hitben megerősödve, közös értékeink megismerésével fel merjük vállalni a saját nemzeti - és keresztény identitásunkat.
A lelki megerősödéshez kiváló alap volt, Tibor atya előadás-sorozata, melyben az Úr imáját a „Miatyánkot” bontotta ki kilenc gondolatban. Életének személyes élményeire építő elmélkedései mindenkinek a lelkét mélyen megérintették. Megéreztette velünk, hogy az isteni-gondviselésnek életünk váratlan és olykor tragikusnak induló eseményeivel is célja lehet. Az előadásokat három kis-csoportban beszéltük át, és mélyítettük el a lelki gondolatokat.
A napi Paraklisz, Liturgia és Vecsernye Kegytemplomban végzett mintegy két és fél órás imafolyama egyáltalán nem tűnt hosszúnak és elviselhetetlennek. Egyik nap a résztvevők élő hozzátartóinak a neveit említve kértük Isten segítségét életükre. Másik nap Liturgiáján, pedig az elhunytjaink nevei hangzottak el a könyörgésben, nyitott szívvel ajánlottuk szeretteinket az Istenszülő pártfogásába, és a következő nap megemlékeztünk az itthon-maradó testvéreinkről is.
A Pócsra menő úton megtekintettük a Tiszavasvári görögkatolikus templomot, hazafelé jövet, pedig a felejthetetlen szépségű Tiszadobi Andrássy-kastély látogattuk meg.
A három napos lelki feltöltődés valamennyiünk előzetes várakozását felülmúlta. A részvevők kivétel nélkül jelezték, hogy a jövő évi lelkigyakorlaton is szívesen velünk tartanának.
További képek ide kattintva elérhetőek!
Szarkáné Marika
|
2018 május 20-án Pünkösd vasárnap 9.00 órakor vette kezdetét a Szirmabesenyői Görögkatolikus Parókia által szervezett Esélyegyenlőségi Nap. A Szent Lukács Görögkatolikus Integrált Szolgáltató Központ standot állított fel, ahol kiállították saját készítésű termékeiket. 10 órakor a nap programjának következő eleme a Pünkösdi Szentmise volt. Ősz Tibor prédikált a Pünkösd jelentőségéről számunkra. A pünkösd nem más, mint a Szentlélek kiáradásának ünnepe. A húsvét után a legrégebbi ünnep. A keresztények kezdettől fogva a húsvéthoz kötötték és tartották meg az 50. napon. Ezen a napon 3 fontos dolog történt. A Szentlélek eljövetele, az Egyház alapítása és a missziós tevékenység kezdete. A Pünkösd nem más, mint a húsvét megkoronázása, amelyet mindenki ünnepel. Mi ezen a napon tartjuk a szeretet kiáradásának ünnepét, amit Esélyegyenlőségi napnak nevezünk. Nagy szeretettel fogadtuk a szakolyi otthon lakóit, akik egy Mátyás királyról szóló mesét jelenítettek meg. Az igazságos Mátyásról tartott előadást az otthon egyik lakója. Ősz Tibor előadásában mutatta be, a Szabolcs-Szatmár megyei önkormányzat szociális otthonát, amely 1950-ben, Szakoly községben alakult. Ekkor még csak 30 idős ember elhelyezésére volt lehetőség. 2011. szeptember 1-jével fenntartó váltás következett be, azóta a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat fenntartásában működik az intézmény. 150 engedélyezett férőhelyes az intézmény, ahol 18. életévét betöltött enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos személy részére életkorának, egészségi állapotának és önellátó képességének az önálló életvitel fenntartása illetve elősegítése érdekében lakhatási szolgálattaást, esetvitelt, felügyeletet, étkezést, gondozást, készségfejlesztést, tanácsadást, pedagógiai segítségnyújtást, gyógypedagógiai segítségnyújtást, szállást, háztartási vagy háztartást potló segítségnyújtást biztosít. Az intézmény lakói 16 db lakásba élnek Szakoly területén, 6-9-10-18-20 fős lakásokban, azon belül 1-2 ágyas szobákban, saját igényeiknek megfelelően vannak elhelyezve, figyelembe véve a baráti kapcsolatokat, párkapcsolatokat és egészségi állapotot.
Fejlesztő foglalkoztatást is biztosítanak, amely keretében 70 fő végez napi 4 órában munka tevékenységet, különböző munkaterületeken: kertészet, parkgondozás, kerámia termékek gyártása, textiltermékek gyártása, gyertyakészítés, papírtermékek készítése, épülettakarítás, mosodai tevékenység, pék és száraztészta foglalkoztató műhely. Az egyik szabadidő hasznos eltöltésére és kikapcsolódásra szolgáló tevékenység a színjátszás. Ennek egyik jól sikerült darabját tekinthettük meg az intézmény lakóinak előadásában.
Ezután a szakolyi otthon lakóinak termékeit vásárolhattuk meg, ezzel is támogatva tevékenységüket és elismerve, hogy minőségi és használható dekoratív termékeket készítenek. A résztvevőket étkezéssel vendégeltük meg, színvonalas és lélekmelegítő előadásuk után. Közös imával köszöntük meg és adtunk hálát a mai napért, amit együtt tölthettünk. Nagyné Kirimi Annamária Intézményvezető előadásában a gondozottak mindennapjairól tartott előadást. Parókus Atya előadásában a pünkösdi kontárokat idézte, „midőn a Magasságbeli összezavarta a nyelveket (az ószövetségi bábeli torony építésekor) akkor szétszórta a nemzeteket, midőn pedig a tüzes nyelveket osztotta szét (Pünkösdkor), mindenkit egyesülésre hívott”. Így tekinthetjük a pünkösdöt az egység, vagy esélyegyenlőség napjának. Isten előtt minden ember egyenlő, legyen az egyetemi professzor, vagy fogyatékkal élő. Mi is Isten szemével, szeretettel nézzük a tőlünk kisebbeket, fogyatékosokat, segítőkészen álljunk melléjük, mert „amit eggyel a legkisebbek közül teszünk, magának Krisztusnak tesszük!” A meghívottak és a vendégek kötetlen beszélgetésével és ismerkedésével telt a délután. Az Esélyegyenlőségi napon, a programjainkon keresztül a széles közvéleményt céloztuk meg településünkön érzékenyíteni, a fogyatékosságot elfogadni és különlegesnek látni. Tudatosan értelmi fogyatékos embereket hívtunk meg, hiszen ezzel kapcsolatosan gondoltuk, hogy szükség van szemléletformálásra, tudatos, pozitív alakításra.
Azt gondolom, hogy a nap után, a Pünkösd szellemében a Szentlélek dolgozott a szívünkben.
Ezek után az „Éljenek soká…” eléneklésével fejeződött be a nap.
További képek ide kattintva elérhetőek.
Fedorné Karmanóczki Zita
|
Kerékpározni jó, együtt tekerni több mint 50 emberrel élmény. Különlegességét az adta, hogy ez a hagyományosan megrendezett program már évek óta szerveződik a görög katolikus parókia által. Idén egy pályázati program keretében (EFOP-1.3.7-17), annak részeként majálisozhattunk együtt, egész napon át, megtöltve azt tartalommal.
Reggel találkozott a csapat a templom-parókia előtti téren, ahol kicsik és nagyok leporolták bringájukat és arra vállalkoztak, hogy Sajópálfalára „hajtanak át”. A római katolikus templom előtt még csatlakozott a sajókeresztúri filiából jött 10 fő is. Az időjárás kedvező volt, májusi napfényes, de nem túl meleg idő volt.
A Sajópálfalai parókus atya, Kiss Attila Gellért várta és köszöntötte a bringázó szirmabesenyői csapatot. Először is hálát adtunk utunkért Istenszülő Szűz Máriának és megtekintettük és megismerhettük a kegykép történetét előadás formájában, miszerint a Mária-kép 1717. január 6.-tól február 16.-ig könnyezett véres könnyekkel. Az első írásos emlék, amelyet minden ilyen témában fellelhető forrás idéz legtöbbször szó szerint -, az nem más, mint Jordánszky Elek 1836-ban kiadott munkája, melynek címe: Magyar Országban, és az ahhoz tartozó Részekben lévő boldogságos Szűz Mária kegyelem képeinek rövid leírása. Ezt a munkát 1836-ban adták ki Pozsonyban.
Mi is áldást kértünk imádságunkban Máriától, hogy legyen betegek gyógyítója, szomorúak vigasztalója, megtérni akaró bűnösök oltalmazója, hazánk védelmezője. A Szentmise alatt imádkoztunk, hiszen a közös imának nagyobb az ereje. Minden közösségi élmény, öröm Istentől származik. Természetfölötti mutatkozott meg 301 éve, amikor könnyezet 5 napon át Mária a kegyképen. Ez is jelzés számunkra, hogy nyitott felénk és nagy a kegyelme. A könnyek lehetnek sok mindenféle érzelem tanúsítói, de soha nem érzelemmentesek, érzelem nélküliek. Mária nem közömbös a mi sorsunk iránt, Mária védelme alatt van az egész kereszténység. Így mi is nagy örömmel indultunk ma Máriához kerékpáros túránk alkalmával. Ezt felfoghatjuk zarándoklatként is. Tudatosítottuk, hogy célunk van a mai nappal is, azaz hálát adni Mária előtt. Szeretetben élni, másokról is gondoskodni kell az életünk során, úgy ahogyan Istenszülő Mária is tette. Könnyei jelzik nekünk, hogy ez nem mindig könnyű, de szeretettel történik. A gondoskodás mindig örömforrás, ami Istentől származik. Végül áldást kértünk egy szirmabesenyői családra, ahol az édesanya nagy betegséggel kell, hogy megküzdjön.
Visszautunkon is jó idő és hangulat volt. Ebédre érkeztünk meg a templom előtti hűs fák árnyékába, ahol megterített asztal várt minket. Ide csatlakozott hozzánk az a testvérünk is, aki mozgáskorlátozott kocsiban nem tudunk velünk tartani a túrába, de a majálist velünk tölthette közösségi élményként. Az ebéd után a gyerekek mozgásos játékokkal, tollas és hablabdázással és futballal töltötték el az időt. Mi kicsit pihentük még a több kilométer kerékpározást, majd a sajókeresztúri filiából érkezett vendégeinket egy kis menydörgés indította útnak.
A nap végén, azt gondolom olyan közösségi élménnyel lehettünk gazdagabbak, aminek összetartó ereje van, nemcsak a görög katolikus közösségben.
Fedorné Karmanóczki Zita
|
2018-ban is megrendezésre került a Szirmabesenyői Parókia által szervezett Egyházközségi bál. A Kocsis fogadó nagytermében szép számmal megjelentek a vendégek (101 felnőtt és 20 gyermek). Az est programja rendkívül színvonalas volt. Fuvolán filmzenei mixet Kovács Száva játszott nekünk, majd Demján Daniella és édesanyja Demjénné Székely Krisztina hip-hop táncot járt. Kollár Kinga és Kollár Kitti fantáziatáncot, majd botos mazsorettel örvendeztette meg a nézőközönséget. Marry Poppins felejthetetlen dadusát Demkóné Fazekas Mariann alakította, de nem hiányozhattak az őt körülvevő gyermekek sem. Táncoltak és énekeltek: Demkó Fatime és Dorottya, Kovács Száva, Kincső és Tivadar, Jávorszky Júlia és János, Nagy Vencel, Firtkó Dorina és Vivien és Szilágyi Johanna. A Marry Poppins előadás ötletadója Jávorszky Júlia, jelmezeket készítette Téglás Magdolna.
A tombolahúzó gyerekek szerencsét hoztak a bálozó közönségnek, hiszen több mint 50 értékes csomag és ajándék talált gazdára. Köszönet a felajánló szervezeteknek és családoknak érte.
A talpalávalót Pintér Péter szolgáltatta, egészen 3 óráig, így táncoltuk le a finom vacsorát és házi süteményeket, amellyel kínáltuk a családokat és gyermekeket.
Az Egyházközségi Bál hagyományosan, reményeink szerint a további években is összehozza a családokat és együtt tudunk mulatni, nótázni és táncolni kulturált körülmények között.
Fedorné Karmanóczki Zita
|
Az idén is Karácsony első napján a Szentliturgia végén mutatták be hittanosaink műsorunkat. A pásztorok Betlehemi látogatásának jelenete lett megidézve. Köszönet érte a lelkes szereplőgárdának.
|
A Szirmabesenyői Görögkatolikus Paróki pályázatot adott be 2017-ben „Szirmabesenyői görögkatolikus templomtető felújítása" címmel az Emberi Erőforrások Minisztériumához. A pályázaton 2 000 000, ft-ot nyertünk. A kivitelezést az „Imbrex 95 Építőipari Kft.” végezte parókiánk megelégedésére. A napelemek és a villámhárító leszerelése után vált lehetséges a tetőlécek kicserélése az egész tetőzeten. Valószínű, hogy a 16 évvel korábban épült tető lécezete azért szuvasodott és korhadt ilyen gyors ütemben, mert korábban csak 26 mm-es vastagságú léceket építettek be, illetve alá zsák-fóliát tettek, ami nem biztosított kellő szellőzést. A most beépített lécek vastagsága 30 mm. Alatta a szigetelés 5 cm vastag üveggyapot szigeteléssel bővült, és új szellőző fólia került beépítésre. Ezután lett a tetőzet eredeti állapotába helyreállítva, lelkiismeretesen végzet szakmunkával, a hívek megelégedésére.
Reméljük, hogy ez a renoválás hosszú időre biztosítja templomunk beázás elleni védelmét.
Szirmabesenyő, 2017. 11. 20.
Dr. Szarka János, parókus
|
Egyházközségünk hittanosai december 10.-én a vasárnapi Liturgia végén emlékeztek meg görögkatolikus egyházunk védőszentjéről, mürai Szent Miklósról. Az ajándékozó szeretet nagy szentje a műsor végén mikulás csomagokkal lepte meg szereplőgárdát és a jelenlévő gyerekeket.
|
2017. augusztus 6-án, Úrszínváltozás búcsú ünnepének Liturgiáján a szirmabesenyői görög katolikus templomban hálát adtunk a nyári Tisza-tó környéki 3 napos családtáborunk élményeiért. A Kocsis fogadóban rendezett ebédhez kapcsolva a családok élménybeszámolót tartottak az elmúlt iskolai év sikereiről, a jövőbeni feladataikról, terveikről és nyári örömeikről stb. A gyermekek játékkal töltötték a délutánt, majd a vecsernye elvégzésével zárult a családi nap.
|
Idei szirmabesenyői családtáborát június végén, július elején tartotta egyházközségünk. A tizenkét apostol ünnepén, július 30-án reggel indult elteljes létszámmal az ötvenfős busz a szirmabesenyői parókia elől Poroszló irányába. Az első nap délelőttjét a Tisza-tavi Ökocentrumban töltöttük, mely szórakoztató módon, modern, interaktív szemlélettel, játékosan tárja a látogatók elé a Tisza-tó és a Tisza-völgy természeti kincseit, bemutatva Magyarország második legnagyobb tavának gazdag élővilágát. A különböző élettereket bemutató installációk, akváriumok lakóival megismerkedve külön érdekességként a vidraetetést is megtekinthettük, valamint a gyerekek kipróbálták a vízi játszóteret is. A látványos délelőtti program után az ebédet Tiszafüreden költöttük el. A délután folyamán révhajós kirándulással jutottunk közelebb a Tisza-tó védett természeti értékeihez, madarakat, növényeket vettünk szemügyre természetes élőhelyükön, majd ezt követően a tiszafüredi kalandsziget várta az izgalomra vágyókat.
Ahogy az egyházközségben, illetve egy-egy családban, úgy a csoportban is csecsemőkorútól az öregekig minden korosztály képviseltette magát. A tisztelendőasszony által összeállított közösséget összekovácsoló feladatok színesítették az egyébként is igen gazdag programot. Az indulást követően a buszban mindenki megtudta, hogy egy-egy kiscsapat tagja lett. A véletlenszerűen kialakult csapatok tagjait közösen megoldandó feladatok várták – e feladatok az idő kreatív eltöltésén túl természetesen egymás közelebbi megismerését is szolgálták. A gyerekek első feladata is éppen az ismerkedésről szólt: a busszal történő utazás ideje alatt a többiek személyében olyan felnőttekkel kellett szóba elegyedniük, akiket korábban nem, vagy csak látásból ismerhettek – ez is jó alkalom volt egymás megszólítására. A csapatoknak első este nyelvi kvíz kérdésekre kellett válaszolniuk, majd népdalok dallamára énekelt zsoltárokból kellett nemcsak felismerni, hanem elénekelni is az eredeti népdalt.
A második napon az abádszalóki babamúzeum és tájház várt bennünket:a kiállítás babákon mutatja be elsősorban a Kárpát-medence területének jellegzetes népviseleteit (több száz baba, ruhájuk pedig hiteles kicsinyített mása az eredetinek), de közreműködő külföldiek, diplomaták jóvoltából a Föld több mint 60 országának viseleteit is megismerhetik a látogatók. Az épület helytörténeti gyűjteménye a környék tárgyi kultúráját is bemutatja. A falakat borító gazdag falvédőgyűjtemény szövegeinek böngészése is érdekes szórakozást jelent.
Sajnos a délelőtti lehűlés és esőzés miatt a tervezett abádszalóki fürdőzés elmaradt, szállásunkra visszatérve a délutánra mégiscsak kitisztuló időnek köszönhetően a tiszafüredi termálfürdőben tölthettük az időt. Ezt követően közösen kezdtünk az aznapi vacsora megalkotásába: lecsót, sültszalonnát készítettünk, sőt még fánkot is sütöttünk. Étkezés után a csapatok egy-egy bibliai jelenetet adtak elő, amit a többieknek kellett kitalálniuk, majd a csapatoknak érdekes tárgyak méretét kellett megbecsülnie, vagy azok készítőjét kitalálnia. A csapatjáték végén a gyerekek szép díjak közül választhattak ajándékot maguknak.
Vasárnap a mezőkövesdi görögkatolikus kápolnában szent liturgián vettünk részt, és közösen imádkoztunk a helyiekkel az új mezőkövesdi görögkatolikus templom megépítésért. A liturgia után a mezőkövesdi Zsóry-fürdő gyógyvize várt, hogy a délután folyamán pihenési lehetőséget és élményeket nyújtson számunkra.
A kirándulás ideje alatt mindenkinek napi üzenete is érkezett kis papírtekercsek formájában. Az sms-nyi szövegek egy-egy bibliai szakaszt tartalmaztak, amelyek ráirányították figyelmünket arra, hogy a Jó Istentől naponta kapunk üzeneteket, sőt mi mindnyájan üzeneteket hordozunk, Isten üzenetei vagyunk egymás számára is.
Eme értékes kirándulás nem csak a kikapcsolódásra, de az elmélyülésre is lehetőséget nyújtott – hálás köszönetünk érte a szervezőknek!
Kollár Krisztiánné
Levélcím:
3711 Szirmabesenyő, Iskola utca 26.
Parókus: dr Szarka János 
Telefonszám: (46) 421-691
Tanácsadási alkalmak:
A tanácsadások igénybe vehetők a fenti projekt felnőtt fiataloknak- és a családcsoportnak tartott foglalkozásai kapcsán (2012 szeptemberétől – 2013 májusáig minden hónap 3. és 4. péntekjein 16,30-20,30 óráig).
Szívességcsere központ
Szirmabesenyői Görög Katolikus Egyházközség a Szirmabesenyői Páli Szent Vince Szeretetszolgálattal együttműködve szívességcsere központot működtet a Szeretetszolgálat Szirmabesenyő Kossuth u. 3. sz. alatt lévő épületében. A szolgáltatás igénybe vehető a projekt időtartama alatt; hetente keddi napokon 14 – 16 óra között.
Oldalainkat 13 vendég és 0 tag böngészi
