Get Adobe Flash player

Konfliktusok és megoldásuk a családban címmel hallottunk előadást F. Takács Anna pszichológusnőtől 2013. április 19-én a nyertes „Hittel a szirmabesenyői családokért” TÁMOP pályázat keretén belül, a családcsoport alkalmával.

Az előadó a „Mindent ugyanaz a lélek ad, de különfélék vagyunk” mondattal kezdte előadását, több helyről is felolvasott az újszövetségi könyvekből.

Egy a Teremtő, de mindenkinek más-más adományt, személyiséget, tehetséget stb. ad. Így fordul elő, hogy mindannyian egyedi, megismételhetetlen lények vagyunk. S emiatt a sokféleség miatt gyakran nem értjük meg a másik szempontját, ha konfliktus keletkezik.

A konfliktus latin eredetű szó, ütközést jelent. A fontos, hogy megtanuljuk kezelni a konfliktusokat, összeütközéseket. Válasszuk szét a vita és a veszekedés fogalmát. A vita pozitív fogalom, míg a veszekedés negatív.

Az önmagunkról és másokról való gondolkodás:

Négyfajta szélsőség létezik.

1. Én rendben vagyok, és Te is rendben vagy. - kölcsönös elfogadás, magabiztosság.

2. Én rendben vagyok, de Te egyáltalán nem vagy rendben. - A másikban keresi a hibát, az önmagától eltérő véleményt nem fogadja el, csak a saját igazsága létezik. Nincs empátiás képessége.

3. Én egyáltalán nem vagyok rendben, de Te nagyon rendben vagy. - A tipikus önbizalomhiány esete, amikor nem tudjuk elfogadni dolgainkat, testünket, pszichénket, szokásainkat. Egy másik emberhez viszonyítjuk magunkat, akit sohasem fogunk elérni. Emiatt még nagyobb önbizalomhiány alakul ki. Ez akár szenvedélybetegséghez is vezethet, hogy az ember ne szembesüljön saját alkalmatlanságával.

4. Én sem vagyok rendben, és Te sem vagy rendben. - Ez a teljes kiábrándulás. A világot rossznak látja az egyén, se másokat, se magát nem tudja elfogadni. Nincs öröm az életében, nincs, ami felvidítsa. Ez egy nagyon mélyen fekvő lelkiállapot.

 

Milyenek lehetnek még az emberek?

  • Agresszív: csak az ő véleménye fontos, a másikét nem fogadja el.
  • Együttműködő: az ilyen személyiség azt vallja, hogy ő is és a másik egyén is tudjon érvényesülni. Mind a ketten nyertesek a kapcsolatban.
  • Passzív: Az ilyen ember elnyomja saját vágyait, és személyiségét, önmaga érdekeit teljesen félreteszi csak azért, hogy ne legyen konfliktus.

 

A kommunikáció folyamata:

A kommunikációban két fél vesz részt, az Adó és a Vevő. Az Adó információt juttat a Vevőhöz, a Vevő ezt fogadja. Majd ha megértette és reagál rá, akkor a korábbi Vevő Adóvá válik, és kommunikál a korábbi Adóval, aki most Vevővé válik. Így jön létre a visszacsatolás.

Magyarul, ha Pisti elmondja Katikának, hogy milyen szép, Pisti az adó, Katika a vevő. Amikor Katika válaszol Pistikének és azt mondja, hogy „köszönöm, igazán jól esik, amit mondasz”, Katika lesz az adó és Pistike a vevő. Így zárul a kör.

 

Hibák a kommunikáció során

Amikor beszélünk és valaki hallgat, ő az általunk kifejezett információnak csupán az 1/3-át tudja felfogni. Az adó egységnyi adatot ad, a vevő ennek 1/3-át fogja fel.

Okai:

  • nem hallja meg
  • nem érti meg, bár hallotta
  • megérti, de nem fogadja el
  • a beszélő lehet nem veszi észre, hogy a másik nem figyel

 

A beszélő hibái:

  • saját álláspontján kívül másét nem fogadja el
  • szűkszavúság, egyértelműnek veszi, hogy a másik ugyanazt gondolja, mint ő
  • szájbarágós gondolat-ömlemény
  • gyorsan beszél, mert akar valamit
  • a beszélő monológot mond. - nem megmondani kell a másiknak, hanem elmondani és meghallgatni
  • mindig a másik beszédére reagál – egyoldalú a kommunikáció, csak arra engedi menni a beszélgetést, amerre a másik kíván. Kiszolgálja a másikat valamilyen okból, akár pl kisebbrendűségi érzés miatt
  • nem tart szemkontektust
  • ítélkezik, általánosít, minősít, kérdésekkel bombáz
  • negatív formájú közlés „Nem így kell csinálni...”

 

Közlés sorompók:

Olyan közlés, ami sorompót állít a további beszélgetés elé. Ilyen a

  • bírálat
  • kifigurázás
  • kritizálás,
  • megbélyegezés
  • prédikálás

Ha a beszélgetés közben valaki erősen bírál, vagy prédikál, vagy a fentebb említett más hibát követ el, megfagy a beszélgetés. A másik megalázva érezheti magát és nem kívánja, vagy nem tudja, vagy nem tartja érdemesnek, a további kommunikáció folytatását.

 

A hallgató hibái:

  • érdektelenség
  • szorongó hallgató nem tud odafigyelni, a szorongásai elvonják a figyelmét
  • türelmetlen, közbeszóló
  • egocentrikus hallgató – a saját gondolataira koncentrál, mindig folytatja saját megszakított monológját
  • versenyző hallgató – a másik sebezhető pontjait keresi, le akarja a másikat győzni

 

Jó hallgató:

  • tiszteli a másikat, a másik ember más adományokkal rendelkezik
  • időt hagy a beszélőnek. Első szótól az utolsóig meghallgat, de tudja, hogy nem kötelező együtt működnie.
  • A tartalomra koncentrál, visszajelez a beszélőnek, hogy „követlek”, „értelek” stb.
  • röviden összefoglalja, hogy „jól értettelek? Ezt mondtad hogy ...”

 

Jó beszélő:

  • dialógusban kíván lenni a másikkal
  • figyeli a másikat, hogy tudja-e követni

 

A konfliktushelyzetek elkerülhetetlenek. Ezek önmagukban nem rosszak, rossz csupán a rosszul kezelt konfliktus. A konfliktust is meg kell tanulni kezelni.

Nagyon fontos, hogy ne szóljunk bele mások konfliktusába! Rendezzék ők, csak akkor mondjukn valamit, ha hozzánk fordulnak és megkérdeznek.

 

Vita vagy veszekedés?

Sokan magát a vitát is negatív fogalomnak tartják, pedig az csak a vélemények ütköztetése. A veszekedésben ellenben a veszekedők érzelmektől túlfűtötten le akarják győzni a másikat, meg akarják semmisíteni a másikat, azt akarják, hogy a másik teljes visszavonulót fújjon, s a saját véleményük győzedelmeskedjen.

Nekünk meg kell tanulnunk vitázni. A vita a véleménykülönbségből adódik. De a másikat nem akarjuk megsemmisíteni, hanem érvelünk véleményünk mellett, és ami fontos, odafigyelünk a másik érvelésére, s szabad utat engedünk annak, hogy akár neki is lehet igaza, vagy a két személy véleményéből létre jön egy konszenzus, amit már mind a két fél el tud fogadni.

 

A szeretetnyelvek.

Mindannyian vágyunk a szeretetre, s talán nem is tudjuk, hogy hányféle módon is lehet szeretni. Mindenki másként érzékelheti azt, hogy őt szeretik. Ezek a szeretetnyelvek.

  • Elismerő szavak
  • minőségi idő
  • ajándékozás
  • szívességek
  • testi érintés

Figyeljük meg, akit szeretni akarunk, melyik fajta szeretetmegnyilvánulásnak örül legjobban. Szeressük így tudatosan a másikat.

 

Konfliktusmegoldási típusok

  • versenyző – az ő akarata győzzön
  • alkalmazkodó – véleményütközéskor alárendeli magát a másik véleményének. A békesség kedvéért feladja magát
  • együttműködő – a saját igényét is mondja, azt vallja, hogy „járjunk mindketten jól”
  • kompromisszumkereső, alkudozó típus - „én is engedek, te is engedj”
  • konfliktuskerülő – meg sem nyilvánul, mint egy teknős, behúzódik a teknőjébe.

 

A konfliktuskezelésben nagyon érdemes a következő fogalmakat eszünkben tartani:

  • együttműködés
  • kreativitás
  • tolerancia
  • változás
  • változás elismerése

 

Az előadást kiscsoportos megbeszélés követte, utána az előadóval közösen megbeszéltük a felmerült kérdéseket.

Facebook

Keresés

Elérhetőség

3711 Szirmabesenyő,
Iskola utca 26.

Parókus:  Polyák Imre
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Telefonszám:  (46) 421-691

Az oldalon lévők

Oldalainkat 4 vendég és 0 tag böngészi






"Noé bárkájának építése Szirmabesenyőn" nyertes projekt.

Kedvezményezett neve: Szirmabesenyői Görög Katolikus Egyházközség
Pályázat címe: "Noé bárkájának építése Szirmabesenyőn"
Azonosítószám: EFOP-1.3.7.-2017-00029
2018.02.01-2021.01.31.



"Hittel a szirmabesenyői családokért" nyertes projekt.
Kedvezményezett neve: Szirmabesenyői Görög Katolikus Egyházközség
Pályázat címe: Hittel a szirmabesenyői családokért
Azonosítószám: TÁMOP-5.5.1.B-11/2-2011-0192