2012. november 23-án Ősz Tibor görög katolikus lelki atya tartott előadást a Szirmabesenyői Görög Katolikus Egyházközség templomában, „A keresztény családmodell” címen.

Ha csak egy dolgot akarunk mondani, amiért fontos a családdal foglalkozni, az az, hogy Krisztus is családba született.

 

Megnéztük a családmodell fejlődését az Ószövetségtől kezdve napjainkig.

 

Isten az embert férfinek és nőnek teremtette a Teremtés könyve szerint. Egy férfihez egy nő tartozott és fordítva. Ádám boldogan felsóhajtott, amikor meglátta Évát, hiszen addig nem talált magának való társat a teremtett világban. Elnevezte őt Évának, mert belőle lett „csont az én csontomból, hús az én húsomból”- mondta.

 

A mózesi törvény változtatott ezen, a nő kiszolgáltatottá vált a férfitől. Mint más népeknél abban a korban, megjelent a többnejűség, valamint egy zsidó férfi válólevelet adhatott a feleségének és elbocsáthatta őt. Természetesen azért ilyenkor a hozományt is vissza kellett adnia.

A korai zsidó gondolkodás a nőről egészen Jézus színre lépéséig a következő volt: Szerintük a nő nem is rendelkezett lélekkel, egészen addig elmentek a liberális zsidó irányzatok, hogy akkor is elbocsáthatta a feleségét, ha az elkezdett megöregedni, s megtetszett a férfinek egy fiatalabb nő.

 

A görögöknél sem volt sokkal jobb a helyzet. Krisztus korában a feleséget nem engedték ki a házból, nem művelődhettek, a házassági hűség számukra ismeretlen fogalom volt. Gyakran jártak a férfiak prostituáltakhoz (hetérák), akik több önállósággal rendelkeztek, és művelődhettek is.

 

Jézus ebbe a környezetbe születik bele. Tanításával hamar szembe is került jó néhány zsidóval. Például akkor, amikor hozzá jöttek a szaddúceusok (akik nem hitték a feltámadást) és egy példát mondtak Jézusnak. Volt hét fiútestvér. Az első meghalt anélkül, hogy utóda lett volna. A zsidó törvény szerint ilyenkor a meghalt férfi testvére veszi magához az özvegyasszonyt és utódot nemz a testvére számára. De a következő testvér is meghalt utód nélkül, így sorra, mígnem mind a heten meghaltak és az asszony is. Megkérdezik Jézustól, hogy kinek a felesége lesz a mennyben?

Ő pedig azt válaszolta, hogy Isten Országában nem házasodnak és nem válnak el, mi el sem tudjuk képzelni, milyen viszonyban leszünk ott egymással.

Arra a kérdésre pedig, hogy „Szabad-e válólevelet adni az asszonynak”, hiszen Mózes ezt a törvényt adta? Így felel: „Kezdetben nem így volt” és hogy a szívük keménysége miatt engedte meg Isten a válást.

 

Jézus újdonságot hozott. Azt hirdette, hogy nem szabad házasságot törni, ha már gondolatban megkívántam egy nőt, akkor már elkezdtünk vétkezni. Ezzel kimondta, hogy a házasság egyik legfontosabb eleme a hűség. A házasságot egy férfi és egy nő alkotja.

Jézust körülvették nők is, volt, akik anyagilag is támogatták őt. Nem küldte el magától a bűneikből, vagy betegségekből megszabadult nőket, sőt, a feltámadás első hírnökei is nők voltak.

 

Milyen is a keresztény házasság?

  • Monogám: Egy férfi és egy nő alkotja
  • Tartós kötelék.
  • Szentség, melyet Krisztus alapított. A házasságban a férj és feleség Istennel együtt élik meg a szeretet-közösséget. Jézus ott van az esküvőkön és ott is marad, ha nem küldik el.
  • Élők szentsége, az élet továbbadására szolgál.
  • Természetfeletti: A család a földön kezdődik, de az égig kell kitartania.

 

A keresztény család megalapozása

  • Közös világnézet. A fontos dolgokról ugyanúgy, vagy hasonlóan gondolkodjon a két fél
  • Képesség a szenvedések elviselésére, hiszen az örömből és szenvedésből is kijut minden embernek, a házastársak jóban és rosszban is egymás mellett maradnak
  • Hűség: Az ateisták sokat mérlegelnek, és be kell valljuk, nem csak ők. Úgy szeretnek jó néhányan, hogy mérlegelik, ezt és ezt még elviselem, de van egy pont, amikortól már nem kér többet a házastárs betegségéből, egyéb bajából. Fogja magát és kilép a házasságból. A keresztények számára a minta Isten hűsége. Ő mindig hű marad, Belőle meríthetünk saját hűségünk megtartásához erőt.
  • A keresztény család egy szilárd alap, melyre lehet építeni.

 

A hűség a bizalom és a hit együtt járnak. Tapasztalok néhány jó dolgot egy emberről, elkezdek bízni benne, egyre nagyobb lesz a bizalmam, vagyis el kezdek hű lenni hozzá. Már nem kell állandóan bizonyítania ahhoz, hogy mellette maradjak és kiálljak mellette.

 

A házasságban a házastársak már nem két különálló lény, nem ÉN meg TE, hanem MI-vé válnak. Együtt terveznek, együtt hozzák a fontosabb döntéseket, egymásnak szereznek örömet.

 

A házasság a Szeretethimnusz tükrében

  • A szeretet jóságos, megértő, nem irigy, nem rivalizál. Elromolhat a házasság egy olyan konkrét esetben, amikor például többet keres a feleség a férjétől, vagy betegségbe esik a férj. Fel kell adnia azt a késztetést, hogy rivalizáljon a feleségével, hogy ő keresse a több pénzt, ő hozza a fontos dolgokat. A házasságban egymás terheit hordozzák, és a „MI gondolkodásban” már nem lesz féltékeny az egyik a másikra.
  • A szeretet haragra nem gerjed”. Felnőtt emberek, nem mindig tudunk vitázni. Vitatkozni, veszekedni annál inkább. A veszekedésben meg akarom semmisíteni a másikat, le akarom győzni, rá akarom kényszeríteni, hogy elfogadja az igazamat. Míg a vitában szempontok ütköznek, de itt nincs szó a másik legyőzéséről, megadjuk a lehetőséget, hogy a másik fél is elmondja, amit gondol. Nem mindenben kell egyetérteni. Megadjuk a lehetőséget arra is, hogy esetleg átgondoljuk, hogy igen, van esély rá, hogy most ezt a dolgot jobban közelíti meg a társam. A vita végén megmarad a szeretet, sőt többé válnak, a veszekedés után pedig eltávolodnak egymástól a házastársak, a dac is előkerülhet és később bombaként robbanhat, ami főleg a gyerekekre nagyon veszélyes.
  • A szeretet nem rosszhiszemű”, „együtt örül az igazsággal”

 

A családi élet fontos kellékei, eseményei

  • Közös imádság. Ezt minden család magához mérten alakítsa ki, nevelje bele a gyermekeket is, legyen egy saját kis szertartás, amelyben együtt tudnak kapcsolatba lépni a Mindenhatóval.
  • Lelki élet, beszélgetés érdekes gondolatokról
  • A családi ünnepeken legyen ott Jézus is meghíva
  • Közös programok. A család kikapcsolódása kicsit a Mennyország előképe
  • Böjt. A böjt, a lemondás ráneveli a gyermekeket és a felnőtteket is, hogy értékeljék amijük van, biztosítja, hogy legyenek ünnepek a családban.
  • Egyházközséghez való tartozás, közösséghez való tartozás
  • Családi zarándoklat, lelki önnevelés
  • A hit látható legyen (kereszt, ikonok)

 

Az előadás után kiscsoportos beszélgetésre került sor, majd megvitattuk a felmerülő kérdéseket.

Facebook