2019. június 2.-án, vasárnap a Liturgia keretében 9.00 órától tartottuk az idei „Esélyegyenlőségi napot” templomunkban. Vendégeink voltak a sajópetri „Görögkatolikus tanoda” tanulói, egy kísérő tanárnő és Thodory Ferenc, parókus atya, aki Szarka atyával végezte a koncelebrált Szentmisét.
Ferenc atya a prédikációjában egy szép történettel indította előadásának gondolatait: Az esélyegyenlőség kapcsán egy öreg barátja jutott eszébe, aki a hatvanas évek elején az úttörő, őrsi gyűlésen hallotta, hogy március 8.-a lévén, ma van a nőnap. A gyűlésről hazafelé menet vásárolt két hóvirágcsokrot. Az egyiket az útba eső pesti belvárosi templom Mária oltára elé tette. A másikat hazavitte az édesanyájának.
Azokban a zavaros időkben tisztán látta, hogyha a nőket ünnepeljük, akkor elsőként éppen róluk kell megemlékezni. – Ma „Urunk mennybemenetelét” követő vasárnap van. – folytatta Ferenc atya.
Jézusra és Máriára is emlékezünk, akik már célba értek. Eljutottak a mennyországban. Az Ő életútjuk teszi igazán értékessé a mi életutunkat is. Emberi méltóságunk alapja, hogy Isten gyermekei vagyunk, és Jézusnak testvérei. Mária pedig a mi égi Édesanyánk.
Ezen örömhírre alapozva beszélt a továbbiakban az emberek testvériségéről, és az esélyegyenlőség fontosságáról az atya.
A Szentliturgia után Kovácsné Kosárkó Mónika előadását hallgattuk meg a tanodai életről, amiről mi nagyon keveset tudunk.
„A Haza-várlak Tanoda a Sajópetri Görögkatolikus Parókia fenntartásában működik immár hatodik éve. Sajópetri lakosságának összetételéből adódóan hiánypótló feladatokat lát el. A tanodai szolgáltatás célja az iskolai lemorzsolódás csökkentése, a hátrányos helyzetű tanulók nevelési, szocializációs hiányosságainak pótlása, felzárkóztatásuk segítése, támogatása.
2017 májusa óta egy modern, felújított házunk van, amit a Miskolci Görögkatolikus Egyházmegye vásárolt és újított fel. Ezzel működésünk tárgyi feltételei javultak. 25 gyerek veszi igénybe a tanodai szolgáltatásokat. Öt nevelővel és négy segítővel dolgozunk jelenleg. Minden nevelőnek 4 mentoráltja van. A hétből öt napon vagyunk nyitva, délután 14-18 óra között.
Fontosnak tartjuk a rendszerességet, ezért úgy építjük fel napjainkat, hogy legalább egy napirendi pont mindig ugyanakkor és ugyanúgy történjen, valósuljon meg. Ez az uzsonna ideje, a mi kis rituálénk. A közös étkezést közös ima előzi meg egy égő, megszentelt gyertya előtt. Az uzsonna alatt mindig elmondunk egy rövid, tanulságos történetet.
Ez egy magától értetődő napi eseménynek tűnik, de be kell vallanom, mégsem az. Ha mögé nézünk, kiderül, komoly munka van minden egyes mozdulat mögött. Étkezés előtt kezet mosni, étkezés alatt egyhelyben ülni, nem állva, rohangálva enni, nem eldobni a maradékot, a szalvétában megtörölni kezünket, szánkat étkezés után… Sok-sok újrakezdés kell, mire ez összeáll.
A rendszerességhez tartozik az is, hogy követjük a liturgikus év körforgását, megemlékezve az ünnepekről.
Ez a két lényegi „szál” a vezérfonalunk, eköré építjük a mindennapi tevékenységeket. Van Disputa- fiúkörünk, Kakaó-körünk, filmklubunk. Egyéni fejlesztésre, kézműveskedésre és sportolásra is mindennap van lehetőség. Van közös nyári táborunk és kirándulásaink.
Ars poetikánk az, hogy úgy közelítsünk a gyerekekhez, hogy észrevegyék a saját emberi méltóságukat, s önmagukat tisztelve vegyék kezükbe az életük irányítását.”
Ezután a gyermekek műsorát tekinthettük meg templomunkban.
Kocsis Fogadóban ünnepi ebéden láttuk vendégül a nap ünnepeltjeit a képviselőtestület családtagjaitól körülvéve.
Ebéd után előadásában Szarka atya osztotta meg gondolatait velünk: Az „esélyegyenlőség” korunk egyik hívószava lett. Pár évtizeddel ezelőtt március 8-án az egyik rádióban csak nők olvasták fel a híreket. Ezzel fel akarták hívni a figyelmet, hogy az országos napilapok egyikének élen sem áll női főszerkesztő.
Vagy pl. napjainkban már több országban (Svédország., Franciaország. stb.) törvényhozási szinten fontolgatják, hogy ki kellene vezetni az „anya” és „apa” fogalmakat a szóhasználatból, mert azok nem mozdítják elő az esélyegyenlőséget… – Ugyanakkor ezek a jogvédők nem is gondolnak arra, hogy viselkedésükkel milyen zavart okoznak a társadalom többségének: az ártatlan gyermekeknek, vagy a könnyen félrevezethető felnőtteknek is.
Számunkra, keresztények számára nem a ranglétrán elfoglalt hely, és nem a szabadon választható nemi identitás az elsődleges kérdés, hanem hogy azok legyünk, aminek a Teremtő kigondolt és alkotott minket. Ahogy József Attila is fogalmaz: „…mi férfiak férfiak maradjunk / és nők a nők – szabadok, kedvesek – / s mind ember, mert ez egyre kevesebb…”

Az Esélyegyenlőségi napon a hátrányos helyzetű gyermekek esélynövelésére láthattunk és hallhattunk egy jó gyakorlatot. A tematikus nap befejezése után búcsúztunk az előadóktól és a fellépő tanodás gyermekektől.

További képek ide kattintva elérhetőek.

Facebook