Keresztény ember=közösségi ember előadás 2019/1
Az EFOP projektünk keretén belül került sor a Keresztény ember=közösségi ember előadássorozat első előadására 2019-ben, amelyre Dr. Szarka János Parókus Atya, Tószegi Istvánt kérte fel, hogy tartsa meg előadását templomunkban.
Tótszegi atya a férfiaknak szóló előadását az imádság minőségéről és mennyiségéről tartotta.
A böjt idején a lemondás és az imádság szinkronban van egymással. Ha csak a lemondást gyakorlom akkor még nem értem el az Istennel való kapcsolatnak azt a szintjét amire a léleknek szüksége van. ha csak az imádságot mormolom aszkézis nélkül akkor lehet hogy vallási fanatikussá válok, ám lényeget tévesztem szem elől.
Ebben az időszakban a keresztény ember test és a lélek egységére figyel. Saját imádságainkra. Egy személyes beszélgetés részeként döbbentem rá, hogy kell lennie egy napom alatt 4x 15 percnek amikor csak Istenre és magamra figyelek.
Egyházunk gyönyörű imádságait, zsoltárjait imádkozom. A nagyböjt idején a szerzetesek mind a 150 zsoltárt elimádkozzák hetente kétszer. ez lelki intenzitás sok lemondással és odafigyeléssel és rengeteg energiával jár. Tapasztalatból tudom, mert imádkozom. Majd találkoztam egy orosz kisfilmmel, ami egy idős sztarec figyelmeztetését helyezi elénk. A megfelelő mennyiség ne menjen a minőség romlására.
Ezen gondolat életünk sok területére érvényes, még az imádságra is. A legegyszerűbb emberi imádság:" Ti is hárman mi is hárman, könyörüljetek rajtunk!" hangzik el a történetben. S megtanít bennünket arra, hogy ha még a MI Atyánk kezdetű imádság sem lenne ismert szánunkra, akkor is képes az ember életét Istennel összekötni.

Szükséges életünket úgy élni, hogy a mindig minőségi legyen az imádságunk!

Keresztény ember=közösségi ember előadás 2019/2
A második előadást az EFOP projekt keretén belül Ősz Tibor tartotta meg, a Szirmabesenyői Görögkatolikus Templomban.
2019 nagyböjtjében és „kereszthódoló vasárnap” nyolcadában vagyunk.
Ősz Tibor atya első elmélkedését Jézus felszólítására építette: „Ha valaki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen engem” (Mk 8,34).
Mit is jelent Jézus követése?
Három dolgot: először is önmegtagadást. Jézus megtagadta, visszautasította a kísértéseket, nem engedett a kényelemnek, éjszakákat töltött imádságban. Követőitől is kérte, hogy tagadják meg „földies” kívánságaikat.
Másodjára kéri, hogy az őt követőt „vegye fel keresztjét”. Ő megy elől a keresztúton agyonkínozva, elcsigázottan.
Ha célba akarunk érni az üdvösségbe, a mi utunk is a keresztviselés, akár mindennapjainkban, különösen pedig nagyböjtben. Harmadszor a tényleges követéséről szól Jézus. Aki saját elgondolása után megy, el fogja veszíteni életét. Csak Jézussal, az örök értékek szerint lehetünk sikeresek az „Isten országába” vezető úton.

Keresztény ember=közösségi ember előadás 2019/3
A harmadik előadást Ősz Tibor tartotta meg az EFOP program keretén belül templomunkban.
Második elmélkedésében Tibor atya a keresztény megtérés közösségi jellegét emelte ki. Igaz, hogy a keresztény közösség tagjai egyenként a megtérés különböző lépcsőfokain állnak.
A szent 40 napban a közösségünk tagjai végzik a böjt és a testi önmegtagadás cselekedeteit, de ki-ki a saját adománya és mértéke szerint.
Fontos azonban, hogy a nekünk, keresztényeknek ne legyen öncélú, individuális a megtérésünk. Szolgálja az önmegtagadásunk az önuralomra törekvésünket, hogy általa a szeretet növekedjék ember és ember, valamint ember és Isten között.
Legyünk a szeretet jelei egymás és a világ számára. Ebben segítsenek minket a böjt, önmegtagadás és az aszketikus cselekedetek!

Keresztény ember=közösségi ember előadás 2019/4
Húsvét ünnepére a Miskolc- Búza téri káplán atya, Salai Szabolcs készítette fel egyházközségünk híveit, az EFOP projekt keretén belül.
Lázár szombatjának esti Liturgiáján a csodákról beszélt.
Csodák pedig vannak.
Egyik teológus társának az édesapjával történt csodás gyógyulást hozta fel példaként. A napi evangélium, Lázár feltámasztásának története a kitartó Istenre hagyatkozás fontosságára figyelmeztet.
A hűség megtermi gyümölcsét. Jézus nem segített azonnal. Próbára teszi Lázár testvéreinek a hitét. Máriát és Mártát 4 napig hagyja kétségek között gyötrődni. Akkor segít, amikor emberileg már nem is merünk remélni, mert negyednapos a halott, és már szaga van, de az Istennél semmi sem lehetetlen.
Jézus egyszerű hívó szavára Lázár életre kel. Így lesz megtapasztalható, hogy Jézus, Úr a halál felett is, amelynek hatalmát véglegesen majd saját feltámadásában töri meg.


Keresztény ember=közösségi ember előadás 2019/5
Az EFOP projekt keretén belül került sor Salai Szabolcs atya második előadására.
Virágvasárnapi prédikációjának központi gondolatát igen feltűnően szemléltette. Egy esernyőt nyitott ki. Tele volt festve szemekkel, melyek Isten szemét szimbolizálták.
Nem az a fontos, hogy az emberek mit gondolnak rólunk, hanem az, hogy Isten milyennek lát minket.
Jézust is az emberek Virágvasárnap királyként ünnepelték. 5 nap múlva pedig „Keresztre vele” kiáltással megtagadták és csúfot űztek belőle. Jézusnak az volt a fontos, hogy az Atya akaratát teljesítse mindhalálig.
Így váltott meg minket, és így adott példát nekünk, mai keresztényeknek is. A keresztény név ugyanis annyit jelent: krisztusi, vagyis Krisztuskövető, Krisztust utánzó. Ő a mi példánk életben, halálban és feltámadásban!


Érzékenyítő csoportfoglalkozás 2019/4
Az EFOP-1.3.7-17-2017, „Noé bárkájának” építése Szirmabesenyőn című projekt keretén belül valósult meg az érzékenyítő csoportfoglalkozás. Az első csoportban 15 fő, hátrányos helyzetű és ép-, illetve nem hátrányos helyzetű (többségi társadalomba) tartozó gyermek vett részt.
Az első közösségi program az ördög-angyal játék volt. A gyermekek önként jelentkezhettek a drámajáték szerepeire. Több szituációt játszottak végig és érveltek, mint ördögök és angyalok. Közben megismerhették az érvelés szabályait is. A döntőbíró szerepében lévő gyermek, pedig választhatott, hogy az adott helyzetben mit cselekedne és kire hallgatna, az ördögre vagy az angyalra.
Második játékunk a „Ki vagyok én?” Több képet mutattam híres, de a gyerek által nem ismert személyekről, akikről elmondták, hogy ki lehet ő. Hány éves, mi a foglalkozása, van-e családja, gyermeke, unokái, hol él stb. A gyerekek a képeken lévő emberekről csupán „ránézésre” ítéleteket alkottak. Megbeszéltük, hogy a kinézet alapján (és a kép háttere alapján) alkotott „sors” téves is lehet és nemcsak a ruházat és a kinézet alapján alkossunk véleményt egy emberről. A játék során megismerhettek egy 26 éves költőt, színházi rendezőt, orvost, focistát, egyetemi tanárt, színészt, szociális munkást és papot is.
Rövid szünet után figyelem játékot játszottunk. Gesztusjelek megértése, lefordítása és értelmezése volt a cél a játék során.
Majd az érzékszervekről és azok szerepeiről beszélgettünk. Párbeszédes gyakorlatban próbáltuk például egy vak emberrel a kapcsolatot felvenni és párbeszédet indítani. Útbaigazítottunk egy nem látó embert és Szirmabesenyőben helyeket határoztunk meg, úgy, hogy ő is odataláljon, anélkül, hogy pl. a sárga háznál balra magyarázatot is elemeztük. Nehéz látóként a nem látó ember helyzetébe képzelni magunkat és úgy magyarázni, hogy neki is fontos támpontokat adjunk az odataláláshoz.
Ezekkel a játékos feladatokkal próbáltuk a társadalmi érzékenyítést és szemléletformálást elérni a gyermekeknél. A programot érdekesnek találták, amit elmondtak a zárókörben és azt is, hogy mi tetszett nekik a legjobban a játékok közül. Ezzel zártuk be a csoportfoglalkozást.

Érzékenyítő csoportfoglalkozás 2019/5
A második érzékenyítő csoportfoglalkozáson összegyűlt gyerekeknek is tetszett az ördög-angyal szituációs játék.
Több szituációval is sikerült ebben a csoportban is eljátszani az érvelős drámajátékot.
Ebben a csoportban a figyelemjáték is sikeres volt. A gesztusok megértése és közvetítése is jól ment.
Rövid szünet után a gyerekek kérésére újra szituációs játékokat játszottunk. Az érvelés újra az angyalé és az ördögé volt.
Következő játékban élethelyzeteket próbálhattak ki a gyerekek, hogy nyitottabbá váljanak egymás felé, nőjön az empátiájuk, az odafordulás képessége és jól szocializálódjanak az ilyen helyzetekhez.
A képfelismerő, „Ki vagyok én játékot” is sikerült élvezetes gyakorlattá tenni, ebben a csoportban is.
Az érzékszervek hiánya játékból ebben a csoportban nem a látás, hanem a siketség volt a téma. Mutogatással kellett szituációt vagy mondatot megértetni a játékban résztvevőkkel.
A gyerekek a zárókörben elmondták, hogy szeretnének még ilyen foglalkozáson részt venni és az időhiányában nem játszott játékokat játszani és beszélgetni, elemezni őket.

További képek ide kattintva elérhetőek.

Facebook