Az EFOP pályázati program keretében valósult meg a nemzeti kegyhelyeken történő lelki napjaink. Idén Mátraverebély-Szentkút volt a helyszíne az elmélkedésnek. 7.30-kor indult különjáratú autóbuszunk Szirmabesenyőből. 

Tíz óra tájban érkeztünk meg Gyöngyösre, az új görökatolikus kápolnához. Dr. Kaulics László atya bemutatja az Egyházközséget és Szentliturgián vettünk részt.
Majd ezután meglátogattuk a római katolikus plébánia templomban a „Könnyező Pócsi Istenszülő” ikonjának másolatát.
A csoport együtt ebédelt Mátraverebély-Szentkúti a zarándokházban.
Az ízletes ebéd után sem pihent a csoport, hanem a kegytemplom bemutatására került sor, körülbelül egy óra időtartamban.
Három órakor Dr. Kaulics László atya első előadására került sor.
Az első elmélkedését a gyöngyösi parókus atya önvallomással kezdte: „Jézus Krisztus az én életem és halálom titka!” Hangsúlyozta, hogy Kr. nem volt sem forradalmár, sem ideológus, hanem „az eljövendő Isten országát hirdette.” Isten minden ember üdvözülését szeretné. Irgalmas Istennek mutatja be Jézus a hegyi beszédben. Szolidáris ellenségszeretetről beszél. Szóba áll az utcanőkkel. Vámosok bűnösök barátja. Pozitív útmutatásai nem parancsok összegzése, un. muszáj kereszténység, hanem az Isten fiainak szabadságáról szól. Persze a betegeknek az orvosa, nem az egészségeseké. Megmutatja, hogy Isten szereti a világot. Mi is úgy tudjuk viszont szeretni Őt, ha embertársaink közül a legkisebbeket is szeretjük.

Öt órakor vecsernyeére és gyónásra volt lehetőségünk. Majd hat órakor közös imát követően került sor a vacsorára.
Az esti fórumon kérdéseket tehettek fel a résztvevők, amelyek a teljesség igénye nélkül a következők voltak:
A nagyböjti időszakhoz hozzátartozik-e, hogy ez öltözékünkben is látszódjon. Kell-e és van-e szerepe a „külsőségeknek” a böjt megélésében?
Az imaórák keretében a zsoltárokkal kapcsolatban (átokzsoltárok), kell-e nekünk ezeket a „nem igazán” keresztényi szellemű imádságokat mondani? Nem lehetne-e, valami valóban Isten-dicsőítést imádkozni helyette?
Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk kicsit kötetlenebb formában.

A második napon a közös reggeli után a Remetebarlangokat, és a Szent-László forrástkerestük fel. Ezután a Kegytemplomban Szentliturgián vettünk részt. Ebéd után lehetősége volt, a Kegytárgy boltban vásárlásra is. Majd három órakor kezdődött a második előadás.

Kaulics Atya második elmélkedése a gyónásra, a bűnbánatra készítette fel a lelkigyakorlatozókat. A bűnbánat szentsége a keresztény élet egyik forrása. Történelmi áttekintésben ismertette az őskeresztények és a katakombák korának nyilvános gyónását, majd a konstantini fordulat után kezdődik el a fülbegyónás a püspök, illetve a pap lelkivezetésével…
Öt órakor Parakliszra került sor. A vacsora közös elfogyasztása után, kiscsoportos megbeszéléseket tartottunk, a közös hitben gyökerező értékekről, ezek tudatosításának módjairól és a közös nemzeti-keresztény identitás kialakításának eszközeiről.
A harmadik napon a reggeli után került sor Kaulics atya utolsó előadására, amelybenmély értelmű elmélkedésében a keresztény ember „átistenülését” értelmezte a karácsonyi és a húsvéti ikonunk egybevetésével. Ti. a karácsonyi ikonon a jászol formája már a koporsó. Arra utal, hogy már karácsonykor belép a mi halandó testi világunkban a halhatatlanság, a halhatatlan második Isteni személy emberré levésével. Már karácsonykor elkezdődik az, ami nagypénteken számunkra is valóság lehet a titok, az ember életének része lesz a halhatatlanság. (Mert Krisztus meghalt emberként úgy, hogy mint a második isteni személy hatatlan!) Minden szentség felvétele bele olt Isten halhatatlan életébe minket, és növeli azt bennünk. Így kezdődik és növekszik bennünk az Isten országa, az üdvösség állapota!
Szentliturgia és az ebéd után indult a csoport Bélapátfalvára a Ciszterci Apátsághoz.
Ezután a csoport a Gesztenyés Kiállítóházat tekintette meg.
Négy óra körül érkeztünk Szilvásváradra, ahol kirándultunk a Szalajka völgyben. Majd fél hat körül érkeztünk Kazincbarcikára, ahol az új görögkatolikus templomot látogattuk meg.
Innen már Szirmabesenyőbe vezetett az utunk.

Összességében a programunkról elmondható, hogy az isteni gondviselés nagyszerű, napos és meleg idővel tette élményszerűvé a kirándulással egybekötött lelki napokat a szentkúti nemzeti kegyhelyünkön.

További képek ide kattintva elérhetőek.

Facebook