1 BESZÁMOLÓ

Az EFOP-1.3.7-17-2017, „Noé bárkájának” építése Szirmabesenyőn című projekt keretén belül valósult meg 2019 évben is az érzékenyítő csoportfoglalkozás. Az első csoportban 17 fő, helyi általános iskolába járó tanuló vett részt.
A csoportfoglalkozásonelső játékos feladat az volt, hogy az érzelmeiket azonosítani és árnyalni tudják. Ehhez segítségül hívtam a gyerekek által interneten használt smiley figurákat is. 24 emojit aláírták oda egyénileg a gyermekek, hogy mit jelent, ha azt kapják, vagy küldik egymásnak.
Közösen azonosítottuk az emotikonokat. Fontos volt a résztvevő gyerekek megismerjék az alapérzelmeket. Nemes Ödön atya érzelemkatalógusát is használtuk a hangulatok árnyalásához. A gyerekek nagyon sokat használják a smileykat, de nem mindig ugyanazt az érzelmet jelentik számukra vagy nem.
A gyerekek megértették, hogy nem mindig azt értik a küldött hangulatjeleken a „vevők”, mint az „adó” szándéka volt. Megfogalmazták, hogyha pontosabban akarnak kifejezni valamit, akkor használni csak óvatosan lehet a hangulatjeleket.
Rövid szünet után 4 fős csapatokat alkottunk és sorsdöntőt játszottunk. Először egyénileg döntöttek a csoporttagok, majd egy közös döntést osztott meg velünk minden „csapatkapitány”. Nagy vita volt a kis csoportokban, hiszen csak 1 ember mellett lehetett „kiállnia” az egész csapatnak.
A legtöbb csapatszavazatot kapott ember csapattagjainak lehetősége volt a többi másra szavazott csoportot érveléssel meggyőzniük.
Az egyetlen szavazatot sem kapott emberek mellett mi érveltünk. Majd egymásnak ellentmondó állításokat tettünk, amihez a gyerekek gyűjtöttek érveket.
A tulajdonságok, érzelmek kiteljesedése egy mozgásos játékban teljesedett ki, ami nagyon tetszett a gyerekeknek.
Majd egy olasz mondát olvastam fel, a Zöld üvegről, ami a mások, megsegítéséről szól. A történet meghallgatása után elmondtam, hogy Olaszországban, genovai székesegyházban van egy zöld üveg, amelyről azt állítják, hogy azonos a mondában szereplő üveggel, amelyben valaha az életet adó elixír volt.
Ezt követően együtt gondolkodtunk a történetről. A következő kérdésekre válaszoltak a gyerekek a nagykörben:
• Mi az az életelixír? Miféle folyadék lehetett?
• Miért akarta a király az elixírt?
• Ki könyörgött a királynak az elixír egyetlen cseppjéért?
• Miért nem kapott belőle senki?
• Kinek tartogatta a király a kincsét? Hol tarthatta?
• Mi történt a zöld üvegben lévő folyadékkal?
• Miért érzett a király megbánást?
• Mi a történet tanulsága?
A foglalkozás céljavolt a gyermekek megismerjék érzelmeiket, azonosítani tudják őket, érvelni tudjanak emberek, embercsoportok mellett.

2 BESZÁMOLÓ

A második csoportfoglalkozásra a hetedik osztályból 20gyermek jött el. Célunk ezzel a foglalkozással is a társadalmi érzékenyítés és a szemléletformálás volt. A gyermekek motiváltak, nyitottak és kíváncsiak voltak ebben a csoportban is. A csoportfoglalkozás kezdetén acsoportvezető elmondta, hogy milyen időkeretben fog tartani a foglalkozás és mi lesz a program.
Az első gyakorlatot a smiley hangulatok felismerését egyénileg próbálták megoldani. Ónody Sarolta érzelemkatalógusát is segítségül hívtuk a megoldáshoz, hogy árnyalni tudják a 4 alapérzelmet minél jobban. A gyerekek megismerhették Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak című könyvéből is az érzelmeket, amelyek a szerint voltak csoportosítva, hogy egy szükségletünk teljesül vagy nem. A közös megoldások keresésénél a gyerekek rendkívül kreatívok voltak. A nagycsoportos megbeszélésen széles skáláját mutatták az érzelmek felismerésének.
A beszélgetés az érzelmekről gondolatébresztő volt, vitára is késztette őket. Elmondták, hogy a felnőttek a hangulatjelek használatánál „ügyetlenebbek”, mint ők. Maguk között általában eltalálják, hogy miért azt a smileyt küldték nekik.
A gyerekek elmondták, hogy arra is volt példa, hogy az interneten küldtek ilyen hangulat jelet és sértődést eredményezett. Remélem a játék és a beszélgetés után tudatosabban használják majd őket.
A következő játék a „Sorsdöntő” volt, amit kis csoportokban próbáltak megoldani.
A csoportból kineveztünk egy „főorvost”, aki a csoport véleményét ismertette. Minden kiscsoport elmondta, majd a győztes csoporttagok a másra szavazókat próbálták érveléssel meggyőzni, hogy miért az ő döntésük a legjobb.
Megismertük az érvelés szabályait is. Ismertette a csoportvezető az érvelési hibákat is, mint például a közvélekedésre való hivatkozás, személyeskedés, hamis okozat, kétértelműség, tekintélyre való hivatkozás és a „Te is” előfordult.
A kiscsoportos foglalkozás és a rövid szünet után egy mozgásos tulajdonságokat felsoroló játékot játszottunk. „Cseréljenek helyett, akik…. „.
A csoport záró körében arra voltunk kíváncsiak, ki mit visz haza a „lelki puttonyában” most ma innen erről a foglalkozásról? Sok pozitív visszajelzést kaptunk ettől a csoporttól. Legjobban a Sorsdöntő játék mozgatta meg az érzelmeiket.

3 BESZÁMOLÓ

Az érzékenyítő csoportfoglalkozás harmadik csoportja 15 tagot számlált. Ebben a csoportban is a bemutatkozásunkat követték a szabályok tisztázása.
Ebben a csoportban is a 14-15 évesekkel a smiley figurák azonosításával kezdtük a csoportfoglalkozást. A gyerekek kíváncsiak voltak, hogy ki volt, aki először használta ezeket a jeleket. Az internet a segítségükre volt. „1982-ben Scott E. Fahlman, a Carnegie Mellon Egyetem professzora volt az első, aki a kettőspont, a kötőjel és a zárójel segítségével a világon először horizontális vigyorgó fejet írt egy levélben. Először főként komolytalan dolgok jelölésére alkalmazta, ami eleinte csak a számítástechnikához értő személyek körében, majd az egész világon elterjedt.”
Csoportosan a „Sorsdöntő” játékra került sor. Minden gyermek egy nem mellette ülőhöz kértem, hogy üljön oda és alkosson vele/velük kiscsoportot, ehhez a játékhoz.
Ebben a csoportban volt a legnagyobb vita a kiscsoportokban is, hogy melyik embert válasszák ki a hét leírt közül. Majd a közös megbeszélésen is erősebben érveltek, mint a másik két csoportban. Az érvelés közben itt is voltak logikai és következetlen hibák, de próbáltuk őket javítani. Elfogadó attitűdöt mutattak és meghallgatták egymást.
Rövid szünet után A tékozló fiú története-a megbocsátás (Lk.15.11-32) olvastuk fel, majd megbeszéltük. A beszélgetés során a gyerekek az őszinte megbánásról is megfogalmazták véleményüket. A kereszténység egyik fontos üzenete számunkra, amit Krisztus mond: „nem hétszer, hanem hetvenszer hétszer kell megbocsátani”.
A tékozló fiú őszintén megbánta, amit tett, a gyerekek szerint, de akkor miért is kell következetesen jónak lenni, ha ezt észre sem veszi senki?
Jóság-e valójában, ha valaki hivalkodik vele? és ehhez hasonló kérdések merültek fel a gyerekekben, akik maguk próbáltak válaszokat adni egymásnak, egy irányított beszélgetésen.
A gyerekek a beszélgetésbe szőtték, hogy szerintük vannak olyan szülők, aki a testvérekkel eltérő módon bánnak. A kérdés, hogy ez milyen hatással van és ez ennek ellenére mégis lehet-e igazságos.
A zárókörben a gyerekek elmondhatták, hogy a csoportfoglalkozásból „mit visznek haza”, min is fognak még gondolkodni.

További képek ide kattintva elérhetőek.

Facebook